Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

levetik ruháikat és rendszerint a kórusba mennek, hogy vezessék az éneket az ünnepi istentiszteleten. A játszás módja. A rubrikák tanúsága szerint a szövegírók és a rendezők a játszás módjának minden részletét pontosan meg­határozták. Első helyen említjük a megszemélyesítésre vonatkozó utasításokat. A liturgikus dráma szereplői nem egyéniségek, nem fejlődő jellemek, hanem állandó vonásokkal megrajzolt típusok. A játékos nem azonosul szerepével, hanem csak hasonlít hozzája. Az «ad instar trium regum», «more regum», «in vice», «quasi angélus» és hasonló kifejezések a megszemélyesítés csekély mértékére utal­nak. A mágusok jeleneteit éppen ezért* bizonyos melodramatikus vonás jellemzi. Az imádás jelenete eredetileg némajáték volt ; csak a mágusok meg a bábák párbeszéde vitt bele utóbb némi élénkséget. Annál mozgalmasabbak a Heródes-jelenetek. De azért Heródes és udvaroncai is típusok ; legfeljebb a Kisded elleni gyűlöletük mutat fejlődést. Lassanként Heródes lesz az egész játék főszereplője. Ezt már az «Ordo ad repraesentandum Ilerodem» és hasonló címek is kifejezik. Játékaink liturgikus kötöttségére nagyon jellemzők a járás­kelésre vonatkozó utasítások. Limogesben a mágusok «cum gra­vitate» vándoroltak a kórus nagy kapuján át a főoltár felé, akár­csak a körmenetekben. Rouen I megjegyzi, hogy a körmenet «eat ... ut in dominicis». A mágusok érkezésének, útjának és hazatérésének irányát legtöbb játék pontosan feltünteti. Meg­tudjuk, hogy a főoltár előtt való találkozásnál egészen úgy üdvö­zölték egymást a békecsókkal, amint az az ünnepélyes szent­misében a «Pax» átadásakor szokás. Először a középső király, aki elsőnek érkezett (kelet felől), adja át a békecsókot a baloldali­nak, az pedig továbbadja a jobboldalinak. A stációk helye, a meg­fordulás, az állás módja több esetben szintén fel van tüntetve. Különösen Besançon II rubrikái értékesek ebben a tekintetben. Az együttes cselekvést vagy éneklést néha külön hangsúlyozza a rubrika : «simul respondeant», «simul cantent», «procidentes simul» stb. A különféle érzelmeket az utasítás szerint taglejtésekkel kell kifejezni. A mágusok csodálkozásukban botjukkal mutogatják egymásnak a csillagot. Heródes hírnöke rámutatással közli urával : «En magi ueniunt». Az írástudók széles gesztussal nyújtják oda Heródesnek a próféta könyvét. Heródes sokáig lapozgatja, majd szörnyű haragra gerjedve messzire elhajítja : «... longe a se debet

Next

/
Thumbnails
Contents