Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

d.z képzős gyakorító igék 125 » lassan bágyad, erőtlenebb lesz' Bágyadozás Ball. | bágyadoz 'Lassan elgyengül,bágyadtság vesz rajta erőt' Balassa | «. . . mozdulatlan pálmák és hitvány bokrok bágyadoztak a tikkasztó melegben» Kodol. 561, «... a beteg nagyon bdgyadozik» ua. 666. — Gyak. : Kassai (I, 228). — Valószínűleg fgr. (vö. EtSz. I. 228; vö. még Bárczi). VÖ. bágyad XV. sz. (NySz.). 26. duzmadoz. — 'inflor, turgesco; sich aufblähen' (NySz.) [ Duzmadozni SzD.

2 Duzmadni a. | 1803: «Kevélységgel puffadoz, duz-, madoz» SzD: MVir. 276 (NySz.; egyetl., példa) j Duzmadozni SzD.

2 Duzmadni a. | Duzmadoz Kr. (hivatk.SzD.-ra). | Duzmadoz 'trotzig, widerspenstig sein' Tzs. | Duzmadoz "Gőgjében vagy haragjában, boszuságában dúl-fúl, durczáskodik, foltonosan duzmad' Duzmadozás CzF. I Duzmadoz 'durcássá leszen' Ball. — Gyak.: CzF.duz-m-ad-oz — Vö. duzzad XVI. sz. (NySz.) ; duzmad XVI. sz. (NySz.) ; [duzma 'Fiatus, spuma' MA. (1611.; Kr.), PP., 'fúadttság, hab, tajték' SzD.

2,1. 'hullám, hab' 2. 'nyakas, makats' Márt. (1807.), 'Tumidus; Turgidus, Inflatus' SL, 'der Schaum, die Welle; Blähung' 'aufgeblasen, widerspenstig' Tzs., 'Flatus' Kassai (hivatk. PP.-ra; «uti szusz szuszma; Tsisz Tsiszma; Hajma), 1. 'Tajték, hab, melyek felduzzadásból eredtek' 2. 'Felfuvalkodás, mely gőgből vagy haragból ered" 'Felfuvalkodott, ki orrát feldúzta, makranczos ; pofitos'CzF., 1. 'hab, tajték'; 2. 'dacból származó gőg, durca-durcás, haragjában szótlan, még a tett kérdésre sem felelő' Ball., 1. 'die Wulst', 2. 'die Warze', 3. 'der Schmollwinkel, der Schmoller, der Brummbär,' 4. '(tészta) Auflauf KB.

3, 'Tajték, hab' kihalt szó, táj szó ; elvonás a duzmad igéből Balassa] ; [

duc «kenyér dútza: Tuber panis» PP. «Dútz: kenyér púpja, doinó, györke. Dútzos kenyér» SzD.

2 «a' kenyér clútza, tzipója, gyürkéje» Márt. (1807.) «Dúcz 'Tuber' (hivatk. PP.-ra) Duczos 'Púpos'» (hivatk. SzD.-ra) Kr. «Dútz (Vas vármegyei szó) Vide Durtz (mint piatz, és piartz), Domó, Göly, Gyürke, Púp» Kassai, «Ducz vagy Dúcz 'kenyér púpja, gyürkéje, kidudorodása' stb.» CzF. «

Duc, Dúc 'a kenyér domája, gyürkéje' stb.» Ball.] [dúz «dúzom, Dúzni 'haragudni" Feldúzta az orrát» SzD. (1784., 1792.), «dúz Tumor, Tuber, Protuberantia» SI., Kr. (hivatk. SzD.-ra és Sl.-ra), «Dúz: Fúj helyett : Fiat» Kassai (I, 461, hivatk. SzD.-ra), «Dúz der Knorren, Höcker ; rümpfen (die Nase)» Tzs., Dúz, Duz 'Fölemel, feltol' : feldúzza az orrát, feldúzza a pofáját, am. felfújja» CzF., «Dúz (régi nyelvi szó) kidomborodó dudor, csomó, daganat ; Dúz 'emel, feltol' ; dúzza az orrát» Ball. «dúz (régi nyelvi szó) Feldúzza az orrát, magát :