Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

A két hajós (NyUSz.) | csókdozás CzF., Ball. — Vö. csók Tinódi (NySz.) ; csókdos a -dos-nál. 13. dugdoz. — - bakonyalji nyj. (NyF. XXXIV, 91) | - 'stecken, verstecken' KB

3., dugdozás 'Hamsterei' uo.—-Gyak. : EtSz. 1, 1432. — Fgr. (EtSz. uo., NyH.

7). Vö. dug JókK. (NySz.) ; dugdos a -das-Tík], dugdos a -dos-nál, egyéb gyak. EgyszGy. 14. faldoz. — «Ni hogy fâdoz a Ferencz?» t. i. mohón eszik.Kiliti Moson m. (MNy. XI, 186). — Gyak. : Szvorényi 255 : fald-oz. — Fgr. (NyH.

7, EtSz. II, 145). Vö. fal szárm. XIII. sz. OklSz.) ; faldos a -dos-nál, faldaz a -daz-nál. 15. hágdoz. 1815 : Berzs. (Nyr. XXXIX, 207), hágdozatit 1830., ua. (Nyr. XXXIX, 205). —- Ugor (NyH.

7). Vö. hág szárm. BesztSzj. (vö. BÁrtczi; EgyszGy.); hágdos a -cfos-nál, hágdaz a daz-nál. 16. í'ugdoz. —Rugdozni 'calcitrare' Rugdosni a. SI. | Rúgdoz Kassai | Rugdozás Ball. rugdos a. | ~ 'rugdos' Somogy m. (MTsz.). — Gyak. : Kassai; TMNy. 409. — Vszleg ugor (Bárczi). Vö. rúg szn. 1406. (OklSz.); rugdos a -das-nál, rugdos a -dos-nálí egyéb gyak. EgyszGy. 17. sugdoz. 1832 : Berzs : Bírálatok 72 (Nyr. XXXIX, 207) I ~'Identidem inspirât, saepius in aurem loquitur' Kr. | ~ (suog-od-oz), sugdozás CzF. | ~ 'sugdogál, titkon híresztel', sugdozás Ball. | ~ 'flüstern' KB.

3 sugdos a. — Hangutánzó (Bárczi). Vö. súg szárm. 1339. (MNy. X, 328) ; sugdos a -d<w-nál, súgod EgyszGy. 18. szurdoz. — fzúrdozni SzD. (1784.) a 30. I.-on, a gyakdosni igéhez tartozó jegyzetben, de az 1792. évi kiadás már nem közli. Történeti áttekintés: X. fejezet. A -doz összetett gvakorító képzőre a Jókai kódextől napjainkig találkozunk példákkal. Kevesebb adat van rá, mint amenvnyit a -dos képzőre találtunk. Több olyan -doz képzős igével is találkozunk, amely a mai irodalmi nyelvben nem fordul elő, holott a XIV—XVIII. század íróinál fel-feltűnik. Szótáraink adatai nem mindig az élő nyelvből valók, hanem a régebbi szótárak utánzásai. Az -adoz képző nyelvújításkori nagy kedveltségéből — úgy látszik — a -doz is részesült kissé, mert Berzsenyinél elő-előfordul három példa, Kisfaludy Károlynál pedig egy. Az áldoz, foldoz, hordoz, mondoz, oldoz, toldoz igék (vö. EgyszGy.) -doz végzetét látva, felmerülhet az a kérdés : nem ezek a -d-\--oz képzősek hatottak-e a mardoz, fogdoz stb. kialakulására? A mardoz-