Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

elváltozott alakjához. A -d-s képzőnél általában világosan elválik az alapige és a képző, a d-z-nél viszont csak egy kisebb csoportra szorítkoznak az ilyen világosan elemezhető esetek. Molnár Albertból van egy példánk az -ad-\--az képzőre. (Vö. EgyszGy. 126.) Földrajzi áttekintés : I—IV. fejezet. Ma is élő adataink kivétel nélkül a csángó magyarok észak moldvai nyelvjárásából valók. [Erre a tényre támaszkodva mi sem természetesebb, mint az egyszerű -az gyakorító képző meglétének feltevése a csángók említett nyelvjárásában. Ezt a képzőt egyéb egyszerű gyakorító képzőink viselkedése alapján annak idején kerestem is, de nem találtam (vö. EgyszGy. 78). Nem is találhattam, mert a Gsángó Szótár és «A magyar nyelv egyszerű gyakorító képzői» egyidőben jelentek meg, közvetlenül pedig nem volt alkalmam a csángó -az képzőről tudomást szerezni. Az északmoldvai csángó magyarok nyelvében tehát megvan az -az és a -daz gyakorító képző. Az egyszerű -az-ra példák : futás (46), hunaz (63) stb. Az -az, -daz képző teljességéhez még hozzátartozik annak a megemlítése is, hogy ugyanazon csángóknál az -oz és -doz végzetek is előfordulnak : hordoz (61), fogdoz (43), vondoz (171). Ilogy egy és ugyanazon nyelvjárásban lehetnek a nyíltabbá vált alakok mellett ugyanolyan helyzetben zártabb magánhangzós adatok is, azt igazolják a Csángó Szótár következő adatai is : •álam, qldamâs, alkàsik, àlàzgâlik stb. ~ lobog'q, lombos, lobbon "lobban" stb. Vö. még MNy. XXXVII. 309. Ennek a jelenségnek hangtani megvilágítására vö. Horger, MNyj. 161. pontját.] Az -ad-\--az képzőre mai nyelvjárásaink közül szintén csak a csángókéből rendelkezünk néhány példával. Az -ud-\--az-m ugyancsak a csángók nyelvéből van egyetlen példánk. Az -adaz képző két képviselője is a csángóktól való. A másik ilyen köznyelvi o hanggal szemben bizonyos helyzetekben a hangot feltüntető nyelvjárásterületen, a királyhágóntúlinak legnagyobb részén (vö. Horger MNyj. 155. pontját) meglevő szógyűjteményeink tanúsága szerint egyetlen -daz-végü igénk sincs. Előrebocsáthatjuk, hogy -doz képzős sincs. Tehát ezen a nyelvterületen a -das képző tölti be a -daz és -doz szerepét is. Nincs ilyen -daz végzetű példánk Szlavóniából sem, pedig onnan is volt -dus képzős igénk (vö. MNy. XXXVII, 310). Tehát megállapíthatjuk, hogy az észak-moldvai csángó nyelv-