Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

járás valóságos színpompát tár elénk a d-s és d-z képzés területén, mert ott — hogy csak a főbb csoportokat említsük — képviselve van a -das, -dos és a -daz, -doz is. (Vö. MNy. XXXVII, 310, 320 és a jelen dolgozat -doz fejezetét). A csángók nyelvjárása tehát egyaránt ismeri a -das és -daz összetett gyakorító képzőt (vö. MNy. XXXVII, 308—310. Ezt azért említjük meg, mert a két képző megfelelője más nyelvjárásokban egymás mellett nem él), sőt ez utóbbinak -doz változatát is (1. alább a -doz-nál), de csak oly módon, hogy egyes igék -daz képzővel fordulnak elő, mások meg, ha általában gyér számban is, a -doz képzővel. V. -dez. Népnyelv. Erre a képzőre csak mai nyelvjárási példákat ismerünk. Nyelvterületünk keleti részének írott nyelvemlékei minden bizonynyal rejtegetnek -dez képzős igéket. Ezeknek felszínre hozása tüzetesebb vizsgálatot igényel. Vö. még MNy. XXXVII, 311. 1. kérdez. — kérdez 'fragen' «Ou-, hadd- ël, ne- is kér dezd !» (SzhSz.) I íáerdez 'öfters fragen' stb. (CsóSz. 75). — Fgr. (NyH.

7). Vö. kerdeu 1237.' (MNy. XXIV, 196), kér szárm. 1211., 1252. (MNy. XVIII, 33) ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. Ezt az igét lehet kérd-eznek is elemezni. Vö. még EgyszGy. 90, továbbá 78. 2. csipdez. — éibdsz 'öfters zwicken, öfters kneifen' (CsóSz. 142). — Gyak. : CsóSz. (uo.). — Fgr. (NyH.

7). Vö. csip szárm. (Cipeu) 1208. (EtSz. I, 1079) ; esipdoska (MNy. XXXVII, 317), esipd'és a -dés

1-nél, esipdes (MNy. XXXVII, 311), esipdéz a -dëz-nél, egyéb gyak. vö. EgyszGy. 3. kendez. — kmdezTj 'Handtuch' (CsóSz. 74). — Vö. ken JókK. (NySz.) ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. Ezt lehet elemezni kend-ez-nek is. L. kérdez. 4. lődez. — lodtz 'wiederholt schiessen' stb. (CsóSz. 91) | ~ 'ua.' moldvai csángó nyj. (MTsz.) | lödezni uo. (Nyr. XXX, 110). — Fgr. (NyH.

7). Vö. lő szárm. 1228/1357. (OklSz.) ; lődöz, lövöldöz a -döz-né\. 1 A képző alakja szerint való utalások vagy a jelen dolgozat valamely alábbi szakaszára utalnak, vagy MNy. XXXVII, 308—18 11.-ra, vagy később megjelenő dolgozatra.