Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika

hetőnek tartotta. Az is volt. A szubatomáris világban a helyzet lényegesen más.

1 Itt a mérőeszköz (pl. fénykvantum, elektron) nem finomabb a mérendőnél, a kettő közti viszony tehát másként alakul, mint a makrofizikai méréseknél. így pl. ha egy elektron helyét az atomban meg akarjuk határozni, rövidhullámú, nagy rezgésszámú sugarakra van szükségünk. De a nagy frekvenciájú sugárkvantumoknak nagy az energiájuk. Ezek a sugarak az elektronra vetítve elnem-hanyagolhatóan megváltoztatják annak dinamikai állapotát. Az elektron helyét megállapíthatjuk, de határozatlan marad impulzusa, sebessége. Ha viszont nagy hullámhosszal bíró sugarakat használunk a méréshez, az elektron dinamikus állapota alig szenved változást, tehát megmérhető, de a mikroszkóp természete szerint pontatlan lesz az elektron helyének meghatározása. A szubatomáris világban tehát lehetetlen egyidejűleg a korpuszkula helyét és dinamikai állapotát megállapítani. Minél pontosabb az egyik meghatározása, annál pontatlanabb a másiké. Heisenberg a mérés pontosságának határát matematikailag is megvonta. A mondottakból szükségképpen következik, hogy a szubatomáris világban egy rendszer (pl. elektron) jövő sorsát előre megállapítani nem tudjuk. A fizikai determinizmust kifejező Laplaceféle világszellemnek ahhoz, hogy egy fizikai rendszer jövőjét meghatározhassa, egy adott ú. n. kezdeti pillanatban ismernie kell a rendszer minden paraméterét, jellemző adatát. A szubatomáris világban a Heisenberg-féle határozatlansági relációk következtében elvileg lehetetlen egy kezdeti állapot pontos megadása, hiszen lehetetlen a hely s a sebesség egyidejű pontos mérése, tehát lehetetlen a jövőnek meghatározása is. Csak statisztikai megalapozású valószínűséggel beszélhetünk a korpuszkulák jövő sorsáról, helyzetéről. A kvantummechanika e kétségtelen megállapításaiból főleg a pozitivista irányú fizikusok súlyos következményt vontak le. Heisenberg

2 szerint «a kvantummechanika végérvényesen megállapította az oksági törvény érvénytelenségét». Born

3 ugyanígy gondolkodik. Minthogy egy fizikai rendszer jövőjét megállapítani nem tudjuk, «az okság elve a maga szokott fogalmazásában elveszít minden értelmet». Jordan szerint «a kvantumfizikai szakadásosságnak szükségképi és közvetlen következménye a sztatisztikai 1 V. ö. W. Heisenberg : Die physikalischen Prinzipien der Quantentheorie. (Leipzig, 1930.) 2 Heisenberg a Zeitschrift für Physik, 43. köt. (1927. évf.) 3 Naturwissenschaften 17. köt. (1929. évf.) 117. 1.