Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika
akauzalitás» 1 ... «A mai kvantummechanika kifejezetten tagadja az okság elvét a maga klasszikus formájában.» 2 Élő fizikusaink legnagyobb része elveti a fizikai okság elvét, s csak a kisebbik rész ragaszkodik továbbra is hozzá. Ez utóbbiak közt olyan súlyos név is szerepel, mint Planck, a kvantumfizika elindítójáé. II. Mielőtt a fizikai okság elvének tagadását tüzetes vizsgálat alá fognók, nem lesz fölösleges tisztázni, miként értelmezik fizikusaink az okság elvét. Annál is inkább, mivel az értelmezés körül elég nagy a homály, zavar. Mindenekelőtt élesen különböztetnünk kell a bölcseleti vagy metafizikai, s a természettudományi vagy fizikai okság elve között. A kettő egymással szoros viszonyban áll, de nem azonos. A metafizikai okság elve kimondja, hogy mindennek, ami keletkezik, van oka. Szent Ágoston negatív fogalmazásában : «Nihil fieri sine causa» — semmi sem lesz ok nélkül. Itt tehát egy egyetemes lételvről van szó, amelynek érvényesülése kiterjed az egész esetleges (kontingens) Létre — pl. a szabad elhatározású létezőkre is. A metafizikai okság elve az ok-okozati viszony lényegét az ok felől a létesítésben, tehát dinamikus momentumban, az okozat felől a létesülés szükségképiségében látja. Geyser 3 szerint : «Das Verhältnis von Ursache und Wirkung beruht auf der Kausalrelation, d. h. jenem eigenartigen Realeinfluss, der von einem Wirklichen ausgeht und etwas von ihm Verschiedenes entstehen, wirklich werden nacht». Az oksági viszony lényege tehát «entstehen machen» azaz a létesítés. (Unum ex alio.) A metafizikai okság elvének igazolása sajátos, a fizikai világtól különböző érvekkel történik. A fizikai okság elve a metafizikainál szűkebb körű : csak az anyagi világra terjed ki s a magyar atomfizikus, Bay Zoltán 4 fogalmazásában úgy hangzik : «Ha egy A jelenségre mindig B következik és B csak A után jöhet létre (megfordítva nem áll : A létrejöhet B nélkül), akkor A oka i?-nek, B pedig okozata yl-nak.» Az elv lényegi tartalma tehát, hogy egyrészt az anyagi világban 1 P. Jordan : Anschauliche Quantentheorie, (Berlin, 1936.) 286. 1. 2 Die Naturwissenschaften. 16. köt. (1928) 770. 1. 3 J. Geyser : Das Prinzip vom zureichenden Grunde. (Regensburg, 1930.) 134. I. 4 Bay Z. : A fizikai kauzalitás válsága. Athenaeum, XXII. köt. 79. 1.
