Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.

Csak két fontos eltérés tapasztalható a latin-magyar és a német, illetve a latin-német és a magyar szövegek közt. A német legendában a fordító e^szavát nem tekintjük, de eltérés ezen túl az, hogy a magyar és a latin szövegek egyike sem említi a névadás tényét, míg ez a német szövegben kifejezésre jut. A másik eltérés abban a különbségben tapasztalható, amelyik a magyar legenda szövegét a többi legendáétól megk^önbözteti : a második jegyzőkönyvből toldás kerül az eredeti szövegbe. Ez a toldás a következő : Három eztendevs auagy eg keuesse jdevssebb leueen zent Margit, az ev anya, Beia kyralne hozza hyuatvan nemely nemes evzveg azzont Zychnek tartomanyaban, holott apat vrak lakoznak vala, ada es t ayanla az emietet Oümpiadis neuev nemes evzveg azzonnak, liog az ev leyanyat, zent Margitot evrvzneye, neuelneye. Melyet Olimpiadis vevn nagy tyztessegel es hala adassal es evryze, neuele mvnt tolaydon maga leyanyat stb. így kerül be a magyar legendába a zárdába való belépés, Olympiades beöltözése, a tanulás adata, a kereszt jelenet és a kis Margit beöltözése is a második jegyzőkönyvből Olympiades és Katalin főnöknő magistra vallomásából a Mon. Vesp. I. 165—6. és 217—8. lapjairól. Hozzá kell azonban tennünk a fentebbi adatok megértéséhez azt, hogy a legendaíró vagy fordító nem ragaszkodott a jegyzőkönyv szövegéhez, mikor Zichnek tartományát, holott apáturak lakoznak vala, említette. A jegyzőkönyvben csak ez áll : dedit sibi in loco Sirmii dictam Margaretham ad custodiendum et nutriendum (217. 1.). Magyarázgatta tehát a szerkesztő vagy a fordító a «locus Sirmii»-t. Magyarázatában azonban vagy ő, vagy a fordító tudálékossága tévedést eredményez, legalábbis az írásmódban. Tudva azt, hogy a magyar legenda egy későbbi adattal kapcsolatban «chychet» kiírást használ, ez pedig nem más, mint a kucsevói, kucsói bánság neve ; tudva továbbá azt, hogy a legenda és más források is a XIV. században Összekeverik Sirmiumot (Szerémvár) Szávaszentdömötörrel, sőt Bánmonostorával, ezt meg Kővel (Keu, Cuhet, Cuher, K\v) ; tudva végül azt, hogy erről a báni székhelyről kapta nevét a «chyeheti» = kucsói bánság, nem csodálkozhatunk, hogy Sirmium meghatározásában nemcsak helyesírási, hanem tárgyi hibát is követett el a legenda szerzője. Apáturakról a szávaszentdemeteri, illetve szerémi monostorban más források is tudnak.

1 A magyar legenda egyebekben a további szövegek során is 1 Csánki D. : Magyarorsz. Tört. Földrajza, II. 234—40. 1.