Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.
elég jól követi Marcellus legendájának szövegrendjét. Kisebb szövegösszezavarásokat nem említve, külön kell megemlítenünk, hogy a házassági terveket és a fogadalmat, illetve konszekrációt emeli ki csak a latin legenda rendjéből, és igyekszik az időrendnek megfelelően, a 27. kódexlap után beiktatni, bár az is lehet, hogy ide a kiadók önkényéből került ez a szöveg. Azonban még így is megállapítható, hogy Marcellus szabatos szerkezete : az amor Dei, contemptus sui és amor proximi rendje a jegyzőkönyvi toldások miatt csorbát szenvedett. Ennek azonkívül, hogy a folytonos betoldásokkal megszakította a Marcellusnál talált szerkezeti rendet, az is oka volt, hogy az önmegtagadás, önsanyargatás, szegénység és alázatosság egyes tényei beoszthatok a felebaráti szeretet tényei közé is, az önmegalázás erényéhez is. Legalábbis abban a formában, ahogyan azokat B. Margit gyakorolta. De mint mondtuk, a házassági kísérletekről szóló résznek eredeti helyéről való kimozdításán kívül nagyobb szerkezeti eltérést Marcellus legendájától nem találunk. Tartalmi szempontból is erősen ragaszkodik forrásaihoz, Marcellus legendájához és a jegyzőkönyvhöz. Az életrajzi részben néhány írói reflexión kívül csak négy 2—5 sornyi szövegnek nem találtuk meg a forrását. De mindenesetre több olyan helynek a forrása Marcellus legendája volt, amelyekről a Jorg Valter-féle fordítás nem adott kellő útmutatást. így pl. a titkos imakamra helyét is megtaláljuk Marcellus szövegezésében. Ezért azt hisszük, hogy az a négy szövegrész is, melynek forrása ma nem ismeretes, szintén benne volt Marcellus legendájában, de nem a ma ismert kivonatos fogalmazásban, hanem a teljesszövegűben. Van azután néhány téves fordítás is a magyar legendában. Ilyen a 27. kódexlapon az a rész, amikor Béla és Otakár békekötéséről találunk adatot. Erdély határára teszi a legenda a békekötést, pedig a latin szövegbe úgy került Erdély említése, hogy István ifjabb király távollétét említi meg Marcellus, pontosan is megjelölve tartózkodási helyéül Erdélyt. Érdekes, hogy bár a német legenda eredeti latin szövegének használata ellen éppen úgy van adatunk, mint ahogyan nyilvánvaló az is, hogy a német szöveg sem szolgálhatott a magyar legenda forrásául, ugyanezt a félreértést megtaláljuk a német legendában is. Hasonlóképpen egyező fordítási hiba kerül elénk a magyar és a német legendában B. Margit halála idejének meghatározásánál. Ezt az időpontot 1271 február 15-re teszi mindkét legenda, félreértve a klasszikus napmeghatározást : quintodecimo
