Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika
azokat a tovahaladó fényre is. Szerinte a tovahaladó fény sem folytonos, hanem darabos, korpuszkuláris szerkezetű. A fényenergia részecskékben, fénykvantumokban, ú. n. fotonokban központosul. Einstein föltevése a Compton-féle hatásban kísérleti alátámasztást is kapott. A legmeglepőbb az új elméletben az volt, hogy a korpuszkuláris szerkezet mellett fönn kellett tartani a fény hullámelméletét is. Ezt a fényinterferencia jelenségeinek ténybelisége követelte. A klasszikus fizika felől tekintve a korpuszkula- és hullámelmélet egymást kizárják. Valóban : egy fizikai valóság nem lehet egyszerre korpuszkula is, hullám is. «Ebből a nehéz helyzetből —• írja a legújabb fizika egyik kiválósága, L. de Broglie — csak egy kiút van : a fény hullámelmélete s a korpuszkuláris elmélet egy és ugyanazon valóságnak két egymást kiteljesítő (komplementär) szemlélete.» Louis de Broglie a fény lényegében mutatkozó kétarcúságot szellemes gondolattal bevitte a szubatomáris világba is. Szerinte, miként a fény nem merően hullámos jellegű, azonképen az atóm belseje nem merően korpuszkuláris szerkezetű. Amiként a fénynek van korpuszkuláris arculata, azonképpen az atóm részecskéi mindig hullámmal kapcsolatosak. Ez a merész föltevés is kísérleti megalapozást nyert. Davisson és Germer híres kísérlete az addig kizárólag korpuszkuláris jellegűnek tartott elektronsugarak interferenciáját igazolta. A hullám-korpuszkula-dualizmus tehát nemcsak a fény, hanem a szubatomáris létszférában az anyag tulajdonsága is. A fénykvantumos elmélet kiterjesztése a szubatomáris világra a klasszikus fizikát még súlyosabb helyzetbe hozta. Amíg az atóm a maga egészében továbbra is a klasszikus fizika törvényeinek uralma alatt maradt, az atóm belsejében, a szubatomáris világban más törvények mutatkoztak. A fizika kínos ketté-osztottság képét mutatta. Két évtizede fáradozik a legújabb fizika a szakadék áthidalásán. A hatalmas munka nyomán két, megfelelő matematikai formalizmussal is rendelkező elmélet kristályosodott ki : a de Broglie—Schrödinger-féle hullámmechanika, s a Heisenberg— Born— Jordan—Dirac-féle kvantummechanika. Mielőtt a kvantumfizika ama gondolatai felé irányítanék figyelmünket, amelyek a fizikai okság körül támadt problematikának lényeges elemei, röviden rá kell mutatnunk arra az ismeretelméleti dogmatizmusra, amelyet a kvantumfizika számos előkelő munkása vall. A legújabb fizikában szinte divattá lett a pozitivizmus. Az irányzatot szigorú elhatárolás jellemzi : a fizika tárgyaként
