Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika

lehetetlen, hogy ugyanaz a folyamat egyszerre maradéktalanul birtokolja a hullámos s a korpuszkuláris jelleg összes tulajdonságait. Ha ez így volna, akkor mint hullámnak a rendelkezésére álló egész térben el kellene terjednie, viszont mint korpuszkula határozott pályához volna kötve. Világos tehát, hogy a hullám-kép érvényesülését korlátozza a korpuszkula-kép és megfordítva. Ennek közvetlen következménye, hogy a szubatomáris rendszerről sohasem adhatunk teljes és egyértelmű leírást, hanem mindig csak viszonylagosát — viszonylagosát megfigyelésünk szemszögéhez, álláspontjához. A szubatomáris világba való benyomulásunkkal olyan létsíkra értünk le, amelyen megismerésünk áthághatatlan akadályokba ütközik : csak viszonylagos meghatározásig juthatunk el. A hullám-korpuszkula-dualizmus következtében a hullám- s a korpuszkula-kép egymást keresztezik, egymást korlátozzák, amikor egy rendszerre alkalmazzuk őket. A határvonal, ameddig az egyik vagy a másik kép érvényesülhet, nem a rendszer objektív tulajdonsága, hanem a megfigyelés módjának, szemszögének függvénye. Ekként a kvantummechanikai leírás mindig viszonylagos. Még egy fontos körülményt kell hangsúlyoznunk, amelyre különben szintén már rámutattunk. A szubatomáris világban a megfigyelés, mérés ellen nem őrizhető módon zavarja a rendszert. Ez könnyen érthető is. így pl. a Naprendszer bolygóinál a napfény nyomása a bolygók felületére valóban elhanyagolható, de a szubatomáris világ részecskéire végtelenül kicsiny tömegük miatt minden megfigyelés változtatólag hat azok fizikai állapotára. Ez a körülmény is jelentősen hozzájárul a mikrokozmoszról való ismereteink relatív voltához, tökéletlenségéhez. A mondottakból kiviláglik, hogy a Laplace-féle világszellem nem azért nem boldogul a szubatomáris világban, mert akauzális jelenségekkel áll szemben, hanem azért, mert a kezdeti állapot teljes, abszolút megismeréséig nem tud eljutni. A kvantummechanika a maga akauzális magyarázatában voltaképpen az oksági elv tartalmának meghatározása körül tévedett. Grete Hermann-é

1 az érdem, hogy erre a tévedésre fölhívta a figyelmet. Az előremegmondhatóság az oksági elvnek kritériuma, de nem lényegi eleme. Ez a kritérium a makrokozmoszban akadálytalanul alkalmazható, de a szubatomáris világban közvetlen érvényesítése már 1 Grete Hermann : Die naturphylosophischen Grundlagen der Quantenmechanik. (Berlin, 1935.)