Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika
nem lehetséges. A kritérium csődje azonban nem jelenti az oksági elv csődjét. A két mozzanat : az okozatnak az okkal történő magyarázata, illetőleg a szükségképi egymásrakövetkezés s az előremegmondhatóság közt különböztetni kell : az előbbi az oksági viszony lényege, az utóbbi annak kritériuma. Ha a lényeget a szubatomáris világban igazolni tudjuk, akkor az oksági viszonyt abban az esetben is igazoltnak kell tekintenünk, ha az előremegmondhatóság nem is lehetséges. Ennek lehetőségét mutatta meg egy gondolatkísérlet átszámításával Heisenberg egyik volt asszisztense, V. Weizsäcker. 1 Lássuk a kísérlet gondolati gerincét. V. Tegyük föl, hogy egy elektron helye csak annyiban ismeretes, hogy meg van adva a sík, amelyben az elektron elhelyezkedik, de ismeretlen az elhelyezkedés pontja. Ennek következtében a határozatlansági reláció értelmében az elektron impulzusának csak az adott síkban lévő összetevője lehet ismeretes, a síkra merőleges összetevő már határozatlan. Meg kell határozni az elektron pontos helyét és impulzusát. A meghatározás céljából az elektront megvilágítjuk. Egyszerűség kedvéért föltesszük, hogy a megvilágító fény egyetlen fénykvantumból, fotonból áll. Az elektron s a foton összeütközése következtében a foton, mint korpuszkula, impulzusának egy részét átadja az elektronnak s eredeti irányát megváltoztatja. Az eltérített fotont egy mikroszkóppal fogjuk föl. A mikroszkópba a tárgylencse mögött képzeljünk egy fényképezőlemezt beépítve. Aszerint, hogy a lemezt hol helyezzük el : a tárgylencse képsíkjában vagy gyújtópontjának síkjában, meghatározhatjuk az elektron helyét, illetőleg impulzusát. a) A fényképlemez álljon abban a síkban, amelyben mindazon pontok képe jelenik meg, amelyek az elektron síkjában fekszenek. Az összeütközés pillanatában a fotont mint korpuszkulát tekintjük, tehát az ütközés törvényei érvényesülnek : a foton impulzusának egy részét átadja az elektronnak s egyúttal irányváltozást szenved. Ha most a fotont a hullám-képben szemléljük, akkor a klasszikus fizika értelmében az összeütközés pontjából 1 V. Weizsäcker : Ortsbestimmung eines Elektrons durch ein Mikroskop Zeitschrift für Physik, 70. kötet 1. és 2. szám. (Berlin, 1931.)
