Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika

Az objektívumnak a megismerő alany részéről megfelel az okozatjelenség előremegmondhatósága, ha az ok-jelenség teljesen ismeretes. A makrokozmoszban a fizikai rendszer teljes ismerete lehetséges,, tehát az előremegmondhatóság sem lehetetlen, amint ezt számtalan példa igazolja. Ez a körülmény az oksági elvnek olyatén értelmezésére vezetett, hogy az oksági viszony lényege az előremegmondhatóságban rejlik. így született meg a Laplace-féle világszellem eszméje, amely a világ egy pillanatnyi állapotából, tehát egyetlen keresztmetszetéből meg tudná határozni a világ jövőjét és multját. Az oksági viszony lényege ezzel az objektívumból a szubjektívumra siklott át. Mint láttuk, a szubatomáris világban a Laplace-féle világszellem jövendölési képessége elvi, tehát áthághatatlan korlátokba ütközik. «Ha egy rendszernél ugyanazt a kezdőhelyzetet nagyszámú kísérlettel sokszor megvalósítjuk (,ugyanaz' a lehetséges mérési pontosság határain belül értve), akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a véghelyzet általában minden esetben más lesz, a véghelyzetek ,szórást' mutatnak, s csupán bizonyos valószínűségeket adhatunk meg arra nézve, hogy a véghelyzetet egy elvégzendő mérés milyennek találja. A jelenről a jövőre tehát a kvantummechanikában csak statisztikus értelemben következtethetünk.»

1 Ez az alapja a mai fizikusok közt elterjedt akauzális fölfogásnak. Való, hogy a szubatomáris világban a pontos jövendölés nem lehetséges. Amíg a csillagász már ma percnyi pontossággal meg tudja mondani, milyen lesz a Hold állapota, helyzete 1942 március 12-én, addig a kvantummechanikában lehetetlen az elektron t

1 időpontbeli állapotából a t

2 időpontbeli állapot pontos meghatározása. Ennek oka azonban nem az oksági viszony objektivumában, hanem a megismerő alanyban keresendő. Az oksági viszonyra támaszkodó jövendölés alap föltétele, hogy a fizikai rendszert egy bizonyos pillanatban teljesen ismerjük. Ez a lényegi föltétel a szubatomáris világban megvalósíthatatlan. Az elektron t

1 időpontbeli állapotából a t

2 időpontbeli állapot nem azért nem állapítható meg, mert az atóm belső világa akauzális, hanem azért, mert a t

1 időpontbeli állapotot nem ismerjük pontosan, teljesen. Láttuk, hogy a kvantummechanika szerint a szubatomáris világ lényegi tulajdonsága a két-arcúság : a benne zajló történéseket a hullámkorpuszkula-dualizmusban kell néznünk. Azonban 1 Bay Z. : A fizikai kauzalitás válsága. Athenaeum, XXII. köt. 85. 1.