Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Bódiss Jusztin: Visszapillantás

:182 VISSZAPILLANTÁS Separati epulis, discreti cubilibus, proiectissima ad libidinem gens, alienaram concubitu abstinent; inter se nihil illicitum. Cicumcidere genitalia instituere, ut diversitate noscantur. Transgressi in morém eorum idem usurpant. Nec quicquam prius imbuuntur, quam contemnere- deos, exuere pátriám, parentes, liberos, fratres vilia habere. Augendae tamen multitudini consulitur. Nam et necare quemquam ex agnatis nefas, animasque proelio aut suppliciis peremptorum aeternas putant. Hinc generandi amor et moriendi contemptus. Corpora condere, quam cremare, e more Aegyptio, eademque cura et de infernis persuasio. Caelestium contra. Aegyptii pleraque animalia effigiesque eompositas venerantur; Judaei mente solá unumque numen intellegunt: profanos, qui deüm imagines mortalibus materiis in species hominum efüngant; summum illud et aeternum neque imitabile neque interiturum. Igitur nulla simulacra urbibus suis, nedűm templis, sinunt. Non regibus liaec adulatio, non caesaribus honor. Sed quia sacerdotes eorum tibia tympanisque concinebant, hedera vinciebantur, vitisque aurea templo reperta, Liberum Patrem coli domitorem Orientis quidam arbitrati sunt, nequaquam congruentibus institutis: quippe Liber festos laetosque ritus posuit; Judaeorum mos absurdus sordidusque. Ki ne ismerne rá e leírásból a zsidók eredeti jellemére és szokásaira, különösen az alsóbb néposztály körében ? Vallásuk jelleme sem változott, a melynek tiszta monotheismusát s bálványtalanságát már Varró polyhistor s kortársa, Cicero, fönnen magasztalták. 2. Tacitus a Nero alatti tűzvészről: Annales XV, 44. Ez a hely a tulajdonképeni locus classicus, melyet évkönyvünk a 213. s köv. lapokon mutatott be latinul és párhuzamos magyar fordításban bő értelmezésssel. E közben belevegyítettük az előzményeket is Tacitusból, főkép Allard kis műve (Habén die Christen Rom unter Nero in Brand gesteckt ? Strassburg, Roux, év nélkül.) alapján (évk. 212., 239. stb. 11.). Most pedig külön is bemutatjuk az illető három helyet. íme: a) Tacit. Ann. XV, 38. Initium in ea parte circi ortum, quae Palatino Caelioque montibus contigua est; ubi per tabernas, quibus id mercimonium inerat, quo flamma alitur, simul coeptus ignis et statim validus ac vento citus longitudinem circi corripuit. Neque enim domus munimentis saeptae vei templa muris cincta aut. quid aliud morae interiacebat. Impetu pervagatum incendium plana primum, deinde in eclita adsurgens et rursus inferiora populando