Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Kemenes Illés: Tritogeneia
876 ' TRITOGENEIA az égi hatalmasságok működését csak áldásukban vagy rombolásukban ismeri meg és ha az ember azt látta, hogy a villám majd itt, majd ott csap le, de leginkább a hegyek csúcsát keresi, mi adhatott alkalmat neki arra, hogy érzékileg észrevehető eseményt érzékileg észre nem vehető, azok hatása alá nem eső égi, isteni hegyre helyezzen. S ha ezt az égi folyót és hegyet félreértés folytán különböző helyekhez kötötték, annyival kevesebb alkalom kinálkozott arra, hogy a xopucpig = hegycsúcs jelentés feledésbe menjen és helyébe Zeus fejét tegyék; anthropomorphismusnak ugyanis nem mondható, hogy valaki férfi fejéből szülessék. Bergk nézetével szemben ő a helyes megoldást a Mayer megvetette alapon kiindulva 1 keresi. Metis elnyelése csak arra való, hogy megmagyarázza a világrajövés módját; mivel ugyanis a palladiumokat Palias képeinek, szobrainak tartották, a melyek az égből hullottak, Zeusnak az istenasszonyt el kellett nyelnie. Athena születése pedig nem más, mint egy természeti tüneménynek gazdag képzelő erőn nyugvó magyarázata: úgy gondolták, hogy vihar alkalmával az ég (= Zeus feje) széthasad és ebből ugrik elő az istenasszony; ennek zálogaként tiszteltek köveket, a melyekről azt hitték, hogy az égből hullottak alá. A zivatarok alkalmával meginduló égi forrás neve Zeus fejének széthasadására vonatkozik, mert Dümmler elfogadja a Triton szónak a xvzpáiú, mpwaxw szavakkal való jelentésbeli rokonságát; természetes felfogásmód ugyanis, hogy a forrásokat a felhőkbe helyezzük, mert a felhők táplálják és ugyanígy természetes az is, hogy a zivatarokban lássuk a források megfakadásának pillanatát. Dümmler a tritogeneia jelzőt Athena születésére vonatkoztatja, de jelentését nem határozza meg; ám azokból, a miket a Triton-folyóról mond, arra gondolhatunk, hogy ő is e szóban keresi magyarázatát. Gruppé sem mondja meg a tritogeneia jelentését, csak — mint a bekezdő részben láttuk — megjelöli az irányt, a melyben szerinte haladnunk kell, hogy helyes eredményre jussunk. Ő is foglalkozik Athena születésének mondájával 2 és a következőket állapítja meg. A közismert születési mondán kívül akadunk még régebbi, szintén Athena születésére vonatkozó mondáknak csiráira, a melyeknek épen azért kell régieknek lenniök, mert a közismert születési monda elterjedése után ezek elpusztultak volna. 1 Koscher II. 1540. és köv. 1. 2 I. m. 1194—66. 11.
