Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 39.

1 Kadar-Kalászi Sándor szabadulását forrásai általában •egyöntetűen adják elő. A magyar legenda szerint három évig volt fogságban, de nem biztos, nem azt értette-e félre a jegyzőkönyvből, hogy a vallomástétel előtt három évvel szabadult ki. A források közt még csak ott van eltérés, hogy két forrás egybehangzó tanúskodása ellenére a nápolyi legenda szerint Sándor úr könyörgése után rögtön látta a jelenést és, hogy a megjelenő alak «induta camisia.., sub mantello» volt, míg a másik források «palást nélküb) jelentetik meg. Csodaszerűség szempontjából annyira a véletlen játékának tetszik az egész esemény, hogy a csodát nehéz meglátni benne és csak Sándor úr csoda-hite bizonyos, mert ezen eseményekről tanúbizonyságot is tett a szentté-avatásban eljáró kiküldöttek előtt. 40.

2 Mihály-fia Jakab nyitrai ispán vakságából gyógyul ki B. Margit segítségével. Az orvosok nem tudtak segíteni már és mégis meggyógyult. A források közt nincs ellenmondás, de a német szöveg sok adattal szegényebb.

3 41.

4 Albertnek, a «chychety» (kuchet?) bánnak dagadt teste gyógyult meg B. Margit segítségül hívásakor. A bán Anna herczegnő tanácsára könyörgött Margithoz. A gyógyulás után is együtt mentek a sirhoz és vallomást tettek a gyógyulásról. A német szöveg itt szintén rövidebb a magyarnál. 42.

5 Ampudinus ispánnak kis szopós fia gyógyult meg, mikor B. Margit velumába csavarták kis fejét. A velumot Anna herczegnőtől kérték el, ki úgy látszik, a király gyógyulása óta azt magánál tartotta. A német szöveg itt is feltűnően rövid, kivonatszerű. 43.,° 44.

7 Itt e helyen azért kell újra foglalkoznunk e csodával és azért nem vontuk össze egy helyre tárgyalását, mint tettük az előbbi esetnél, mert egészen más természetű tanúk előadását tartalmazza, mint a 18. eset. Ott az apáczák, mint egyszerű szemlélők, elmondják, mit láttak s főként, mennyiben függ össze az eset 1 M. 1. 185—187. — N. 1. Ii. LXVIII. — Mon. Vespr, 1. 378—380. 2 M. 1. 187—188. — J. V. XIII. 28. 3 A müncheni szöveg «Jacobus der gráf michael nitriensis genant» néven hívja a beteget, a gráczi csak «Jacobus der graf»-néven. A grácziban, úgy látszik, hibás ezen szöveg is: «ging ym ab daz recht ab» — «aug.» helyett, 4 M. 1. 188—190. — J. V. XIII. 29. s M, 1. 190—192. — J. V. XIII. 27. 6 M. 1. 192—194. 1. — Lásd 33. szám alatt. 7 M. 1. 194—196, — N. 1. II. LII. — Mon. Vespr. I. 336—341. — Lásd 18. szám alatt is. A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 22