Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 LIII. c. Béla király és Harczias Frigyes harczáról már szóltunk a 6. tanú kritikájával kapcsolatban. Itt csak arról kell szólnunk, hogy a jóslás ezen forrás adatai szerint már a veszprémi monostorban történt. A jegyzőkönyv azonban inkább arra enged következtetni, hogy még a szülői házban volt Margit,

1 mit az idő figyelembe vétele is megerősít. Margit ugyanis három és fél éves korában kerül a monostorba s ez az idő körülbelül 1246. év június hava körül van. Tehát legalább is egyidős a monostorba vitellel a jóslás s így a hely pontosan meg nem állapítható. Úgy azonban sehogyan sem történt, a hogy a nápolyi legenda előadja, hogy a királyné már leánya meglátogatására megy a monostorba, férje nélkül. A J. V.-féle legenda szintén a szülei házat említi a jóslás színhelyeként. De, bár itt jó adatot hoz, Margit életkoránál szintén téved, mint láttuk. 5. A csodálc. Az eddigiekben a születésre és halálra vonatkozó adatok kivételével a forrásokat külön vettük bírálat alá. Ott azon eljárási mód volt czélra vezető, mert hiszen nem ugyanazon adatokat kellett minden forrásban bírálat tárgyává tenni. Olyan adatokat, melyek minden forrásban megegyeznek, fölösleges lett volna felemlíteni. Az egymástól, főként pedig az igazságtól eltérő adatokra helyesebb volt az egyes forrásokon belül rámutatni, mert, míg egy adatot egy forrás elferdített, tévesen közölt, a többi esetleg helyesen hozta. Tehát hely- és munkakimélés szabta meg a módszer irányát. A csodák tárgyalásában azonban sokkal czélravezetőbb a párhuzamos tárgyalás. Itt már többször jutnak ellenmondásba a források és ugyanazon esemény előadásával lehet helyesen rámutatni az eltérő, elferdített, félreértett stb. adatokra. Itt tehát a magyar legenda csodáit vettük a sorrend alapjául, meg is számoztuk őket. Utánuk aztán azon csodák következnek, melyek már nem találhatók meg a magyar legendában, legalább is nem a rendes csodák sorában. Előzetesen meg kell állapítanunk, mi ugyan a teljes kritika 1 Mon. Vespr. I. 191. 1. A jegyzőkönyvben ezt szerintünk az bizonyítja, hogy a királyi családdal rokon tanú adatait a királynénak és Anna herczegnőnek elbeszéléseiből meríti. Ezt ő aligha a monostorban hallotta, mert akkor más is hallhatta volna és tudott volna róla.