Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 végeredménye, hogy a csodák tárgyalásában a valóság talaját legkevésbbé hagyta el J. V. és a magyar legenda. A nápolyi legenda sokszor légből kapott adatokkal dolgozik, nagyít, ferdít. Rámutatunk erre az egyes esetekben, okát is ugyanott kutatjuk. Itt csak azért kell ezt előre bocsátanunk, mert a nápolyi legenda II. könyve olyan hitet követel előadása iránt, a milyet nem érdemel meg. Kis bevezetésben előre bocsátja, hogy a csodák közül «pauca de multis... rudi sed ueraci stilo sufficiat enarrasse. Illa praesertim, que certo. fide dignorum testimonio per diligentem sedis apostolice nunciorum examinationem fuerunt luce clarius comprobata.» Azonban a valóság az, hogy a veracitas ellen sok és nagy hibát követett el. A comprobatio pedig elmaradt, mert csak felvették a jegyzőkönyvet, a legteljesebb tárgyilagossággal, comprobalva azonban soha nem lett. E két téren elkövetett hibáinak mentségét, illetőleg vádját, az egyes csodáknál adjuk. 1.

1 A csodák sorát négy olyan csoda nyitja meg, melyek a szentek életében nagyon sűrűen előfordulnak. A halál bekövetkezésének megtudása a távolban, vagy idejének s a jelenések idejének pontos egybeesése, a megdicsőült másvilági sorsának kijelentése tárgyai e csodáknak. Alapjukat az a telepathikus érzék teszi, mely ma is észlelhető, de a melyben legtöbbször nagyobb rész jut a hitnek, a képzeletnek és belemagyarázásnak, mint a valóságnak. Fontos megjegyezni azon tényt, hogy az ilyen telepathikus esetek mindig a bekövetkezett eseményekben a visszafelé magyarázásokkal nyernek értelmet, az események bekövetkezéséig csak annak tudatát kölcsönzik, hogy valami különös dolog történt. Ezekben nem épen az itt felhozott négy eset magyarázatát akarjuk adni, csak rá akarunk utalni az ilyen dolgok lélektani alapjára. Az első csodaként elmondott eset egy nemes asszony látomását adja. B. Margit lelkét látta égbe vitetni. Elmondja urának, a ki meggyőződik a halál valóságáról. A csodás látomást a magyar és a német legenda mondja el, továbbá Ranzanus. A három előadás megegyezik. Csak abban van eltérés közöttük, hogy a klaszszikus izű Ranzanus centum ferme millibus passuum -— távolságra teszi az asszony házának távolságát a szigettől, míg J. V. és a magyar legenda 26—30 mérföldre. 2.

2 Egy premontrei apáeza a szenteket és Szűz Máriát lejönni 1 M. 1. 109—110. — J. V. XI. 1. — R. 19. pars. 2 M. 1. 111—112. 1. — J. V. XI. 2. — R. 20. p.