Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 időköz micsoda feledékenységet enged kifejlődni az emberekben. Kezdjük ott, hogy az apa azt állítja, hogy ő és a fiú anyja könyörögtek a fiúért B. Margithoz. János pap azt állítja, hogy az apa a fiút szólította fel arra, hogy kérje B. Margitot saját gyógyulásáért és a fiú kérte is, az ő jelenlétében. Az atya a könyörgés alatt jelenlevőként magán és feleségén kívül csak Dyant említi, a többire nem is mondja, hogy nem emlékszik, csak egyszerűen elhallgatja őket. Pedig nyilván ott volt János pap és Benedek is. Az apa és Benedek szerint a fiú teste két hétig volt felfújódott, a pap szerint három hétig. Benedek vallomása főként második részében olyan zavaros» hogy ezt, mivel amúgy is mutatkozik nyilvánvaló szövegromlás — egy kérdés mindenestől kimarad, s a vallomás végén is úgy látszik* csonka — kénytelenek vagyunk a másoló hibájául felróni. Annyi nyilvánvaló belőle, hogy a gyógyulás körülményeiről Benedek nem volt jól értesülve, mert ő úgy tudja, hogy a fiút betegen elvitték a sirhoz és egészségesen tért vissza, pedig csak gyógyulása után három hétre indultak oda, akkor is már a fogadalom teljesítésére. Az is biztosnak látszik, hogy az első sirhoz-menetelkor Benedek nem volt jelen, vagy esetleg azt hitte, hogy a fiú már volt ott egyszer, mikor meggyógyult, az együttes zarándoklat előtt, s ezen esetben a sírhozvitel fogadalmát értette félre. Most jön azonban a legnagyobb ellenmondás. Az apa is, a pap is, Benedek is hivatkozik Dyanra, mint jelenlevőre. Lássuk mit mond ő maga erre vonatkozóan. Interrogatus, si cognoscit Stephanum, filium Bethe de Barloch diecesis Vesprimiensis, respondit: «Sic». Interrogatus, si vidit eum infirmum a quattuor annis cireiter, respondit: «Scio, quod fűit infirmus, sed non vidi ipsum». Interrogatus, si scit, quod dominus Bethe et uxor eius rogaverunt istam sanctam Margaretham, quod sanaret Stephanum, dictum filium suum et quod promiserunt, quod eum ducerent ad sepulcrum eiusdem virginis Margarethe, respondit: «iVeseio». Interrogatus, si aliquis (alius) est in eadem villa, qui vocetur Dyam, respondit: « 7Von». E néhány sor tagadja mindazt, a miben a többi három tanú rá hivatkozik. A vizsgáló biztosok is csak egy magyarázatot találnak, hogy talán nem ő az, a kire hivatkoztak. Feladják a kérdést s a felelet nem oszlatja el a zavart, sőt a kérdés határozott feltevése és a rá adott határozott felelet által még nagyobb lesz. Ha