Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Klemm Antal: A vogul alárendelő viszony

186 A VOGUI- ALÁRENDELŐ VISZONY 191 néilásém. "fája szentséges városhalonihoz érkeztem meg íme, füve szentséges városhalomhoz érkeztem meg íme.' II: 263. ah Jcata náréy mán nájkwé-pqyén, lailci fiqréx mari nájkwé-pqxen tü ti ünttílálwásém. ama keze zsenge kis asszonyka mellé, ama lába zsenge kis asszonyka mellé ím oda ültettek.''II: 270. kátá áprii] ne, lailá áprÍ7) né. 'keze ügyes nő, lába ügyes nő.' II: 57. tépa-sawh/ saioir) Tcwolén tü ta sálti. 'tápláléka szűkös, szűkös házba ím oda lép be.' III: 372. lopta yansdT) l'a?/x tot ta xajtei. 'falevéltől tarkálló úton futnak ott akkor.' IV: 17. riákwa posi jqmés tailém. 'színe fényes jeles ruhám.' III: 533. pilci nusci yátél várs, l'qmá nusa yátél várs. 'bogyóban ínséges napot alkotott, zelniczében ínséges napot alkotott.' III: 436. Északi-osztják: kurdi mozdi/ ár orll. 'lába-fájós sok fejedelemhőse.' Pápay. 118. sijdl atom ar ort. 'hire rossz sok fejedelemhős.' Pápay. 163. muwdl pal, pal ont nila. 'földje magas, magas erdő látszik.' Pápay. 76. sas-Jcizd7) ar yoja... mewdA-kizdi] ar yoja sicli vérvsAem. 'háta púpos sok férfiúvá... melle púpos sok férfiúvá esinálódom ím.' Pápay. 257. tajdl tamar ár porti... jentl tamar ár Xurjki pá akdttal. hegye tompa sok törő vasat... éle tompa sok szerszámot ismét gyűjt.' Pápay. 228. Néha az előtag határozóval egyértékű: mojt-kásh/ kioolém ti ünlaslém. 'regével vigasságos házamban ültömet ím bevégeztem.' III:. 104. Ás-tép suniy kwol, ti vouta jármok suiiir) kwol... uj yátláln! 'obi eledellel dús házat, ezen finom selyemmel dús házat... állat tedd nappalra keltednek helyévé!' 111:192. térén-séijywh/ sérfywi^] yátél várs, yul'-séjjywirj séijxwiy xátél várs. 'kórral ködös ködös napot alkotott, betegséggel ködös ködös napot alkotott.' 11:311. sqpéráln taiUi) maii xqnü. 'tiszta ezüsttel tele kis királyunk." 11:424. ántijj sát uj jir.ijj kan num-pálén. 'szarvas hét állat áldozatos tereden." 11:312. Névmrísos jelzői mellékmondatok. Névmásos jelzői mellékmondatok is vannak a vogulban, de azok, a melyek Munkácsi szövegeiben találhatók, nem állanak még a fejlődés azon fokán, melyen mai jelzői mellékmondataink állanak. Ezen szerkezetek világosan mutatják, hogy mai jelzői mellékmondataink tőmondatból fejlődtek, a bennük előforduló .névmásban még világosan látható a kérdő ~ határozatlan névmásos eredet. A magyar nyelv régi korában is találunk ilyen szerkezeteket:

1 1 Kertész M.: Analógia a mondatszerkesztésben. NyF. 41 :49.