Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Harcz nemzeti nyelvünk tisztaságáért

vagy kisebb szakaszban ismételten előforduló fogalomra ugyanazt a szót kellene használni. De ez is csak üres mentség, mert ha nem restelnének utána járni, könnyen találhatnának az illető fogalomra két vagy több rokonértelmű magyar szót is. Már inkább elfogadható azoknak mentsége, a kik azt vallják, hogy a korcs alkotású magyar szavak helyett szívesebben használnak idegen szót. Mert habár manapság már enyhébben ítéljük meg a nyelvújítók eljárását,

1 semmint a múlt század hetvenes éveiben — midőn a Magyar Nyelvőr kérlelhetlenül üldözött minden merészebb alkotású új szót, ha még oly rövid, jóhangzású s valódi hiányt pótló volt is, de nem támogatta a régiség és a népnyelvi analógia •— tagadhatatlan, hogy a nyelvszokás mind máig nem fogadott be egyes újonnan alkotott szavakat, még pedig nem épen azért, mert merész alkotásúak, hanem mivel részint esetlenek, részint nem kifejezőek ; ilyenek pl. hasonszerű (analog), dicsének (hymnus), mézga (gummi), államügyér (miniszter) stbeíF. Ilyenek helyett tehát az idegen szó használata egészen kifogástalan. Szintígy mentségül szolgál az is, jobban mondva, helyén való az idegen szó alkalmazása akkor is, ha fogalmi tartalmát magyar szó nem födi. vagyis a szabatosság esetében, mint ezt már előbb néhány példával megvilágítottuk. — Az idegen szavak szertelen használatának az elsoroltakon kívül még más okai is vannak : azok a megtévedések, melyek a társadalom nagy részében el vannak terjedve. Verulámi Bacon elnevezése szerint : idola fori — vagyis a piacz bálványai. Magyarán szólva, s a mi mostani viszonyainkra, különösen pedig tárgyunkra vonatkoztatva azt mondhatni : nálunk az utóbbi időkben sokan idegen isteneket bálványoztak; hajhászták az idegen divatot, majmolták a külföldi szokásokat, s így lassankint a nemzeti gondolkodásmód és hazafias érzület helyett világpolgárias szellem töltötte el lelküket. Ez azután megnyilvánult náluk a lelki tartalom nyelvi kifejezésmódjaiban is. Ez a külföldieskedés nálunk újabban igen nagy arányokat öltött, szinte beteges koráramlattá vált. Korántsem akarjuk azt állítani és kívánni, hogy a külföldet semmiben se kövessük, sőt ellenkezőleg jól tudjuk, hogy régente is, manapság is szellemi és 1 A nyelvújítás védelmét nyelvbölcseleti alapon s általában a nyelvtisztaságát kérdését 1. ily czímű művemben : Guzmics Izidor életrajza. (Budapest, 1884. 200—209. 1.) Az itt kifejtett szabadabb elvű fölfogás még a szigorú, orthologia uralkodása idejében jelent meg.