Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Sörös Pongrácz : Guzmics Izidor az 1832—1836-i országgyűlésen

Pannonhalmával hasonló helyzetben volt a kalocsai érsekség. Ennek szentszékétől eddig a pápához történt a fölebbezés, míg a törvényjavaslat végső birói székül a primásit jelölte ki számára. Ezen hasonlatos viszony miatt Guzmics megbeszélte a kérdést Nehiba János kanonokkal, a kalocsai káptalan követével s mikor ez úgy nyilatkozott, hogy a dolgot szó nélkül nem hagyhatja, Guzmics, kit a pozsonyi rendtársak is sürgettek, tegye szóvá Pannonhalma jogát, arra határozta el magát, hogy szintén fölszólal. Elkövetkezett május 13-a, az ügy országgyűlési tárgyalásának napja. Az alsóház elnöke, a királyi személynök utalt ugyan rá, hogy csak az tehetné határozat tárgyát, mily perek tartozzanak a szentszékek elé, maga a szentszéki bíróság szervezése azonban annál kevésbbé, mivel a javaslat minden világi pert elvont a szentszékektől, tehát nincs értelme, hogy az országgyűlés fólebbezési helyeket állapítson meg. A viszonosság elve meg azt kívánja, hogy, ha az országgyűlés a katholikus szentszékekkel nem foglalkozik, a többi vallás egyházi bíróságait se bolygassa. Az elnöki kérelem mellett szólalt föl a papság, Deák Ferencz, Zala első követe, Kövér János, Temes első követe, Dubraviczky Simon, Pest követe, Andrássy József, Esztergom vármegye első követe, Marich Dávid, Fejér első követe és mások, sőt Sághy Mihály, a szombathelyi káptalan követe kijelentette, hogy, ha az ügyet mégis tárgyalnák, az egyházi képviselők a tanácskozásban részt venni nem akarnak. Klauzál Gábor, Csongrád első követe azonban úgy látta, hogy a jövőben is lesznek inkább világi vonatkozású ügyek, pl. az ágytól, asztaltól való elválasztás, a vegyes házasságban élők házassági perei, melyekben a szentszékek fognak biráskodni, azért tehát azt kívánta, hogy a szentszékek bírósági szervezése is tanácskozás tárgya legyen. Ezen a véleményen volt Trencsén követe és mások s az eredmény az lett, hogy a kerületi szerkesztést csekély módosítással elfogadták. Folytatólagosan a fölebbezési biróságok megállapítása keltett erős vitát.

1 Nevezetesen az elnök azt a javaslatot tette, hogy az érseki székektől a primáshoz való fölebbezés ehhez mint született 1 A törvényjavaslat eredeti szövege ez volt : 12. §. A feljebbvitel az érseki, ettől'pedig a primási székre történik; a primási szék megüresedése esetében pedig azon bíróságra, melyet ö felsége, mint apostoli király egyházi legfelsőbb pártfogói jussánál fogva jelelend ki. 1832. esztendőben rendeltetett magyar ország gyűlésének irásai, II. 363. 1.