Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Sörös Pongrácz : Guzmics Izidor az 1832—1836-i országgyűlésen

Guzmics a július 3-ától 1834 ápril 6-áig tartó bakonybéli üdülés után

1 ismét Pozsonyba érkezett, megragadta érdeklődését az őt, mint benezést is érintő ügy. «1834-ben ápril 9-én érkezvén meg egész téli visszavonultam után a pozsonyi országgyűlésre, írja Guzmics országgyűlési följegyzéseiben, midőn látnám a dolgok folyamából — az országos birói székek elrendezéséből —, hogy a szentszékekről rövid idő alatt be fog állani a tanácskozás és hogy a káptalani követek, vévén püspökeiktől az utasításokat, titkos tanácskozásokat tartogatnak, magam is kezdék a szent-mártoni főapátság nemcsak szentszéki, mely a kerületi szerkesztettségben érintve nincsen, de egészen és függetlenül püspöki hatósága iránt aggódni. Aggodalmamat neveié a veszprémi káptalan követe, Balassa Gábor úr azon intése, nem bizik Győr vármegye követében s gyanítja, hogy ez a szent-mártoni főapátságot meg fogja pendíteni. Ennélfogva teljesen hivém, hogy a dolog meg fog pendíttetni.» Noha nagyjában átgondolta, mit is kellene, lehetne az esetleges támadásra felelni, mégsem akart csak a saját esze szerint eljárni, hanem ápril 30-án írt Kovács Tamás dr. főapátnak s megemlítette neki, hogy, ha különösen senki sem fogja megpendíteni a íoapáti szentszéket, ő is örömest feledi ; de, ha valaki megemlíti, valamit kell a dologhoz szólania. Hamarosan választ nem kapván, mivel, úgymond, megtanulta, hogy melius est praevenire, quam praeveniri s a jó kezdet fél győzelem, május 7-én ismét írt a főapátnak, tudassa vele, mitévő legyen. A főapát azt felelte, hogy, ha különböző káptalanok tagjai szóvá teszik a saját egyházmegyéik szentszéki bíráskodását, a pannonhalmit sem lehet érintés nélkül hagyni. Guzmicsot nem annyira a szentszéki bíráskodás érdekelte, mint ennek fölebbezési hatósága. Pannonhalma eddig, nem levén sem püspökségnek, sem érsekségnek alávetve, közvetlenül a pápa elé terjesztette a megfölebbezett szentszéki ügyeket. A kerületi ülésben készült s a birói székek szervezéséről szóló törvényjavaslat XVIII. czikkének 12. pontja azonban csak három ítélőszékről beszélt : a püspökiről, érsekiről s a primásiról és ezt, a pápairól teljesen hallgatva, legfelsőbb, végső fölebbezési székké tette. 1 Guzmics Izidor apáti naplója. 6. 1. Még 1833 deczemberében írt a personalisnak, engedje meg neki, bogy «télen át ne kelljen fölmennie Posonba az országgyűlésre» s az engedélyt meg is nyerte. 1834 ápril 6-án, mint 1832-ben, ismét Kajáron, Győrön át ment. U. ott 10., 11. 1.