Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén
A nemkoldulókkal szemben tehát az egyház sokkal szigorúbb és tartózkodóbb, mint a koldulókkal szemben, kik alapszabályszerűen élnek koldulásból. Pápai jogokkal biró intézetek azok, melyek már pápai jóváhagyásban részesültek. Ha a pápai jogú nemkoldulóknak sem alapszabályszerűen adott általános, sem külön adott pápai fölhatalmazásuk nincs alamizsnagyűjtésre, akkor a püspök nem is engedheti meg nekik ezt, hanem kötelessége nekik a gyűjtést megtiltani, ha netalán mégis megkísérlenék ; ha pedig van pápai engedélyük, akkor a törvényes gyűjtéshez még püspöki engedély is kell és ezt a püspök bölcs belátása szerint megadhatja vagy megtagadhatja, hacsak kivételes esetben az apostoli szentszék másként nem intézkedik. Az engedélyt nem a gyűjtők maguk kérik, hanem elöljáróik. 2. Az egyházmegyei intézetek tagjai pedig nem kezdhetik meg a gyűjtést, mielőtt engedélyt kaptak erre mind saját helybeli Ordinariusoktól, mind pedig, ha más egyházmegyében is óhajtanak gyűjteni, az ottani Ordinariusoktól is. Egyházmegyei intézetek azok, melyek még nem részesültek pápai jóváhagyásban, hanem csak a püspökében. Lehet, hogy még csak egy házuk van vagy pedig több is, akár ugyanabban az egyházmegyében, akár többnek területén. A fentebbi kánon pedig valamennyi esetre kiterjed ; ha csupán saját egyházmegyéjük területén akarnak gyűjteni, akkor csak a helybeli Ordinarius engedélyét tartoznak előbb megszerezni, ha pedig több egyházmegyében, akkor valamennyi Ordinariusét. 3. Az Ordinariusok pedig saját belátásuk szerint a megyéjük területén létező bármely, akár pápai jogú, akár egyházmegyei intézet minden egyes háza számára, mely koldulásból él, a gyűjtésnek közelebbi föltételeit szabhatják meg és ezeknek megtartását szorgalmazhatják főleg ott, a hol igazi koldulórendi kolostor is van ; ezenkívül az ilyeneknek csak akkor adjanak engedélyt, ha kétségtelen az illető háznak vagy jámbor intézetnek szorultsága, melyen máskép nem lehet segíteni ; és ha elégséges az illető helyen vagy kerületben való gyűjtés, a hol a szerzetesek laknak vagy legalább az illető egyházmegyében, akkor terjedelmesebb engedélyt ne adjanak. Míg tehát az igazi koldulórendiek abban az egész egyházmegyében, a hol konventjük van, püspöki engedély nélkül, csupán elöljárói engedélylyel gyűjthetnek, addig mások saját egyházmegyéjükben is nemcsak püspöki engedélyre szorulnak, hanem a A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 4