Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén

vonatkozó előzményekből és négy részből áll : a személyekről szóló első részben jelentést kell tenni a) a fölvettekről, b) az ujonczokról, c) a fogadalmas tagokról, cl) a kilépettekről és elbocsátottakról. A dolgokról szóló második részben jelenteni kell, hogy hány és miféle házai vannak az intézetnek és miféle javakkal és jövedelmekkel rendelkezik. A fegyelemre vonatkozó harmadik részben jelentés teendő a) a vallásos életről, b) néhány különleges törvény megtartásáról és c) az intézet működéséről. Összesen 98 kérdésre kell megfelelni és a jelentést nemcsak az általános főnöknek, hanem a különböző tartományokból választatni szokot tanácsosoknak vagy assistenseknek is alá kell írniok. Ha pedig valamelyiknek még külön mondani vagy jelenteni valója van, ezt titkos levélben külön is megteheti.

1 Ilyformán Róma mindig biztos tájékozottságot szerezhet magának az ilyen intézetek egész állapotáról, főleg fegyelméről és működéséről, orvoslólag belenyúlhat életükbe és nagyobb hibák becsuszását és elharapózását meggátolhatja. Különösen üdvösnek kell tekinteni azt a rendelkezést, hogy a jelentést nemcsak a rendfőnöknek kell aláírnia, a ki esetleg nem is ismeri elég jól az összes házakat és állapotokat s könnyebben lehet valamire nézve tévedésben mint többen és esetleg egyéni okokból is más jelentést tenne, mint a minőt az egyes tartományokat jobban ismerő és rendesen háromévenként változó, tehát a külső tartományokból a központba bekerülő assistensek tartanak szükségesnek és kötelezőnek. Mindenesetre alaposabb és lelkiismeretesebb lesz a jelentés, ha többen felelősek érte. b) Az alamizsnagyűjtés. Vannak szerzetestestületek, melyek jóváhagyott alapszabályaiknál fogva alamizsnából élnek. Ezek az úgynevezett kolduló rendek, melyek közt az első a XIII. század elején keletkezett dominikánusrend. Újabb időben azonban az egyház nagyon óvatos és tartozkodó az olyan testületek jóváhagyásában, melyek alamizsnából akarnak megélni, mert egyrészt nagyon bizonytalan az ilyen testületek léte, másrészt concurrençât csinálván a koldulórendeknek, azoknak a fennmaradását is nehezítik. Mivel napjainkban egyre több nehézséggel jár az alamizsnagyűjtés, az emberek sok mindenféle visszaélés folytán gyanakvók és tartózkodók, továbbá nem1 A. S. S. 39., 347. sqq.