Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

A dyad-operator és alkalmazása az analytikus geometriára

hogy az r és r

t ponthoz húzott érintősíkban legyen f(r

1r) = r

1Qr + a.(r + r

1) + + e = 0. Ez egyúttal a felület r

x pontjához tartozó érintősík egyenlete. Az érintősík coordinátája ebből . (P r, + a «i = ~

i—• a . r

x + c A normális paraméteres alakban , , $ r

x + a v = r

x + A j—. . a. r

x -f- c Ugyanezen egyenes radialis egyenlete r X Xr

x = 0, a.^+c a.r

x-\-c vagy (r-^) X + = Adott s ponton átmenő normálisra tehát áll (s — r

x) X (O r

x +a) = 0, vagyis O i\ -f a = X (s — (O + X) = X s — « annak feltétele, hogy az u és érintősíkok érintési pontján menjen keresztül g(u

x u) = w-J-b. (u-\-u^) -f+ d = 0. Ez egyúttal a felület -Mj érintési síkjához tartozó érintési pontjának egyenlete. Ebből az érintési pont coordinátája r, = W u

x + b 6. + «T A normális pedig r = & . Uy + Cl "f X Uy, 55. A pólus és polaris sík. Az előző pontban láttuk, hogy az Ty és r

2 alappontokkal meghatározott pontsor azon két P' és P" pontja van a másodrendű felületen, melyek X' és X" paraméterei kielégítik az egyenletet. Az előző pontban áttuk, hogy az ily és u

2 alapsíkokkal meghatározott síksor azon két d és o" síkja érinti a másodosztályú felületet, melyek X' és X" paraméterei kielégítik az g(u

x) + lg (ily u

2) + a

2g (u

2) = 0 egyenletet.