Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

A dyad-operator és alkalmazása az analytikus geometriára

és keressük ez esetben a pontcoordináták új alakját. Legyen a pont egyenlete /

t ^ u 1 = a Helyettesítve a (2)-ből az u = O1 (u' — u

o) értéket, kis átalakítás után kapjuk a pont egyenletét transformatió után 1 cD"""

1 r ^—-^—— + 1 = 0. 1 — u <£„ v o o A pont új coordinátája tehát cp-Si -W/V» Ha a sík coordinátáinak transformatiójában nincs eltolás, vagyis u

0 = 0, akkor a pontcoordináták és síkcoordináták új alakja / ' = <I\ 1 és u' = <P u. Ha pedig a síkcoordináták csak eltolást szenvednek, 0 = 1, és így t r t i r = es u — u

n 4- u 1 — u

0.r a transformatiók alakja. vii. fejezet. Az egyenes. 44. Az egyenesnek paraméteres és radialis egyenlete. A térbeli egyenes meg van határozva egy pontjának a coordinátájával és az egyenes irányával párhuzamos m vectorral. Ha ugyanis az r végpontja az egyenesbe esik, akkor ezen r kifejezhető az ffi-nak és az m valami «-szeresének összegével, tehát r = a-\-xm. (1) Ezen egyenletben az x változásával az r vector az egyenes összes pontjait szolgáltatja. Az (1) egyenletet az egyenes paraméteres egyenletének

1 mondjuk. 1 K. Heun : Lehrbuch der Mechanik. I. Teil. Kinematik mit einer Einleitung in die elementare Vektorrechnung. Leipzig. Göschen. 1906. p. 21.