Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

A dyad-operator és alkalmazása az analytikus geometriára

coordinátái között állapít meg összefüggést. Ekkor az (l)-et a pont egyenletének nevezzük. Az (1) egyenlet különben az r pont és u sík egymásban fek­vését fejezi ki. Ezen kifejezés az u és í'-ben symmetrikus és ép ezért választottuk az u-i a sík coordinátájának és nem az n vectort. Keressük most a három adott r 2 és r 3 ponton átmenő sík egyenletét. Legyen a kérdéses sík egyenlete u.v+ 1 = 0. Az adott pontok kielégítvén ezen egyenletet, írhatjuk u. i\ + 1 = 0, u. r 2 + 1 = 0, u. r 3 +1 = 0. Ezen három scalaris egyenlet megoldása =-(?»/ +*•/ + ?•/), hol az '1) '21 '3 az r 2, v 3 rendszer reciproc rendszere. A keresett sík egyenlete tehát (r' + r 2 + r 3) .r —1 = 0. Ebből kapjuk annak feltételét, hogy az t\, r 2, r 3, t\ pont egy síkban feküdjék (,./ + < +-i = o. Vagy részletesebben felírva [r 2 r 3 rJ — [r 3 r,] + [r t r x r 2] — r 2 r 3] = 0. Hasonlókép kapjuk az u v u 2 u 3, sík metszési pontjára (u/ + u 2 + u 3). u—1=0. Annak feltétele pedig, hogy négy sík egy ponton menjen keresztül [tl 2 U 3 U^ [ll 3 U i u x\ + [ily Ily í/ 2] [ily ll 2 U 3] = 0. Az u x és u 2 coordinátákkal vagy az u t .^ + 1 = 0 és . 2 n r + 1 = 0

Next

/
Thumbnails
Contents