Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

A dyad-operator és alkalmazása az analytikus geometriára

Ha pedig a P az Al + Bri + C^ + Dx = 0, + B'ri + C% + D'x = 0 egyenletpárral megadott egyenesen mozog, akkor a megfelelő transformált pontja a P 1 hasonlókép egyenesen fekszik, melynek egyenlete : A lineáris tranformatió tehát az egyeneseket egyenesekbe viszi át. Ezért nevezi Möbius a linearis transformatiót collineatiónak vagy collinearis rokonságnak. 1 A térnek azon pontjait, melyek az « 4 I X + «42 y + «43 Z + «44 = 0 síkban feküsznek, a linearis transformatió a végtelenbe viszi. Mint­hogy síkból a transformatió után is sík lesz, a térnek a végtelenben levő pontjait is úgy tekintjük, mint egy síknak, a végtelenben fekvő síknak pontjait. A linearis transformatiót az esetben, midőn az a 4 1, a 4 2, a 4 3, együtthatók mindegyike nem tiinik el, projectiv transformatiónak is nevezzük, mert ezen transformatió a térbeli idomok projecitv tulajdonságait nem változtatja meg. 2 A linearis transformatió invarians pontjainak esetében Éi = É, rh = % = C, = T és így a (3)-ból kapjuk 1 Möbius A. F. : Der barycentrische Calcul. Leipzig. Barth, 1828. p. 301. 2 Ezen összefüggést megfordítva a térbeli idomok mindazon tulajdon­ságát, mely az összes linearis transformatiókkal szemben változatlan, projectiv tulajdonságnak nevezzük. Az összes linearis transformatiók önmagukban zárt tartományt, u. n. csoportot alkotnak és ezen csoporthoz tartozó invariáns tulajdonságok alkotják a projectiv geometriát. Hasonlókép a többi geometria is úgy fogható fel, mint adott transformatiócsoporttal szemben invariáns tulaj­donságok összessége. Ezen új szempont Klein F. érdeme. F. Klein : Vergleichende Betrachtungen über neuere geometrische Forschungen. Programm zum Eintritt in die philosophische Fakultät. Erlangen, 1872. Math. Annalen. 43. (1893) p. 63—100. Magyarul Kopp Lajostól: Math, és Phys. Lapok. 6. (1897) p. 5—44. L. még : G. Fano : Kontinuirliche geometrische Gruppen. Gruppentheorie als geometrisches Einteilungsprinzip. Enzvkl. d. math. Wissenschaften. III. 1. p. 289—388. 1907. A pannonhalmi föapáts. föisk. évkönyve. 16

Next

/
Thumbnails
Contents