Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

A dyad-operator és alkalmazása az analytikus geometriára

A vectortani jelölésben eltérek két év előtti dolgozatomtól. Magának a vectornak az Írásban kényelmes a jelölése a typographiában nehézkes, azért a nagyon elterjedt szokásnak megfelelően kövér betűk jelzik a vectorokat. A scalaris szorzatot a b helyett a . b, a vectorszorzatot pedig [ab] helyett aXb jelöli. Ezen Írásmód Gibbs és Wilson-ió\ származik.

1 Ezzel szemben a Burali-Forti és Marcolongo által behozott a X b és a A b jelölése a scalaris és vectorszorzatnak nagyon elterjedt az olasz szerzőknél. Inkább Gibbs és Wilson jelöléséhez csatlakozom, minthogy ez egyszerű és régebbi. Új jelölés behozatala, ha csak nem egyszerűbb a réginél, nem megokolt. Egyszerűség kedvéért még három vector tér fogaiszorzatát,

2 az a.bxc kifejezést [a b c} symbolummal is jelölöm. I. RÉSZ. A linearis veclorfüggvény. I. FEJEZET. A coordindta-transformatió és a linearis veclorfüggvény. 1. Az általános coordináta-transformatió a térben. Adott térbeli coordinátarendszerben a tér bizonyos P pontját három adattal határozhatjuk meg. Ezen x, y, s meghatározó adatokat a P pont coordinátáinak nevezzük. A tér azon pontját, melynek mindhárom coordinátája nulla, a eoordinátarendszer kezdőpontjának, vagy origojának mondjuk és rendesen O-val jelöljük. 1 E. ß. Wilson : Vectoranalysis. 2. Ed. New Haven. 1913. 2 Évkönyv 1913. p. 402. Az ott elnevezett térfogatszabályt inkább térfogatszorzat-nak mondom. .