Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

magának a hit actusának természetét illetőleg nem nyilatkozik mindig következetesen s ebben a következetlenségben itt-ott tévedés jut kifejezésre. így pl. «Hit és szabadság» ez. értekezésében egész helyesen itéli meg a dolgot. «Az igazság és religio nem egyedülj a' fej', az eszmélet' és értelelem' igazsága és religiója, mellyben hidegen vizsgálódva fásuljon az ember ; nem is egyedül a' szív' igazsága és religioja, mellyben az érzelmek' hősége borítsa és fojtsa el az öntudat' tiszta világát ; nem a' csupa eszmélet' és érzelgés igazsága 's religiója az illyen igazság és religio ; de nem is egyedül a' képzelőnek munkálata az, mellynek hímes képeiben, bűbájos jeleiben mulassák magokat ember' külérzékei ; de fej', szív' lélek' érzéki és szellemi, értelmi és erkölcsi igazsága és religiója az.» (Egyh. Tár. XI. fűz. máj. foly. 20. 21. 1.) «A religio nem kirekesztőleg dolga az észnek, a szívnek is van ahhoz szava.» (Egyh. Tár, I. fűz., IV. 1.). Nem híve tehát a merő intellectualismusnak. Egy másik helyen (Egyh. Tár, IV. füz. 48. 1.) direkt a hit actusáról beszélve nem tagadja, sőt vallja ebben az ész szerepét, de a sorrendet, az egymásutánt tekintve előbbre teszi az érzelemvilágot, a melynek kezdeményezését utóbb az ész tökéletesíti. Ismét másutt nemcsak időrendileg, hanem fontosság szempontjából is elsőbbséget ád az ész fölött a szívnek. Azt tartja, hogy a természetes hit csak az észre tartozik, míg a kinyilatkoztatáson alapuló hit inkább a szívet érdekli. «A philosophus' hite — a természetes vallás tételeinek elfogadását érti ezen — puszta, hideg, 's csak az ész' dolga ; emez — mely a kijelentésből ered — ünnepi, meleg 's a' szivet érdekli inkább.» (Egyh. Tár, II. füz. 38. 1.) Ez a hang, a szívnek ez a hangsúlyozása a vallás dolgaiban speciálisan Guzmics-vonás. Nemcsak Oberthür-reminiszczencziák

1 érvényesülnek itt, hanem Guzmics lelke nyilatkozik meg. Ez a csupa-szív ember szeret a szivével theologizálni. A ki sértés erre nála úgyszólván állandóan megvan s nagy önuralomra van szüksége, hogy ezt a nemes, de a tudományban egyoldalúsága és időnkénti illetéktelensége folytán veszedelmes hajlandóságot a kellő határok közé szorítsa, néha-néha így is úrrá lesz felette. A hit actusára vonatkozó, föntebb tárgyalt felfogásán kívül megtaláljuk ezt más dogmatikus állásfoglalásaiban is, így jelesül Guzmics Isten-eszméjében is. Ahol erről ex professo tárgyal 1 V. ö. tanulmányunk mult évi részletének 329. 1. 3. jegyz.