Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

a pénzváltás meg (ennek egyenértékeként) a kapuadó s azok az összegek, melyeket egyes városok e czímen fizettek.

1 Lássuk már most a pénzrendszert magát, melynek az egész országban egyöntetűnek kellett lennie.

2 Legáttekinthetőbb az aranypénz ügye. Az aranypénz verése persze nem volt egészen új dolog. Aranypénz az olaszok közvetítésével — a régi bizánezi aureusokat nem is említve — kimutathatólag már 1278-tól forgott hazánkban,

3 sőt Kováts Ede kutatásai alapján azt erősíti, hogy egész és fél aranyakat — természetesen görög mintára — már IV. István idejében vertek nálunk és ezek forgalomban is voltak.

4 Ennek azonban nem akadt folytatása s így az aranypénz meghonosítójának mégis I. Károlyt kell elfogadnunk. A forintok készítését már 1335-ben meghagyta Ipoly mesternek : ad modum florenorum Florencie, de hozzátéve, hogy az új pénzek valamivel súlyosabbak legyenek a flórenczi aranyoknál és finomak. Mivel pedig bizonyára hasonló volt, ha ebben az évben még nem is,

5 de a következőben a többi kamarák szerződése is, a magyar arany hamarosan közkeletűvé lett s a pápai adószedők már két év múlva nagyon emlegetik a florenos auri de Hungaria-t

6 1 A körmöczi kamarában Trencsén tíz, a hontmegyei Báth harminczöt, Korpona harminczöt, Bars tizenöt, Nagyszombat száz, Tapolcsán húsz, a pécsszerémiben Zalánkemény kétszáznegyven, Zimony tizenöt, Száva Szent Demeter ötven, Engh (a szerém — régen valkó vármegyei—Bacsince táján: Csánki i. m. II. 281.) hatvan, Nagyolasz huszonöt, Ertyán harmincz, Szeged, Aranyos, Lábod és Csehi száz, Pécs negyven márka ezüstöt volt köteles adni beváltásra vagy ez összegek felét fizette. A nagyobb, itt nem említett városok, úgy látszik közvetlenül a királynak fizettek a szászok módjára, mert bizonyára ekkor sem voltak teljesen fölmentve, mint Pozsony, Kassa stb. (Fejér : Cod Dipl. VIII/2. 475 ; Thallóczy i. m. 70—73. 148.) 2 «Tarn per dictum comitem camere quam alios camararios per totum regnum in una et eadem forma, pondéré combustione et valore.» 3 Kropf Lajos : A magyarországi pápai adószedők számadásai a 13. és 14. században (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1901. évf. 203.) 4 Kováts Ede : IV. István aranypénze (Numizmatikai Közlöny 1905. évf. 34 és Corpus Nummorum Hangariae I. 20.) 5 Az erdélyi, következő évi szerződésben legalább nincs nyoma annak, hogy már az első kísérletnek lett volna foganatja. 6 Monumenta Vaticana Hungarica I. 403, 419. Más neve aureus, denarius aureus (Monumenta Vaticana Hungarica 123) ; más az aureus imperialis (Monumenta Vaticana Hungarica I. 137) Aureusokról különben szó van már 1325ben is Nyitrán, ha ugyan nem hamis az oklevél (Fejér: Cod. Dipl. VIII. 2. 658.)