Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

világítja meg ezen fokozatok mibenlétét Rugó a Sancto Victore, a középkori irodalom egyik kiváló művelője, Eruditio didascalorum cimű paedagogiai munkájában. Szerinte az elmének (mens) első, legalacsonyabb fokú művelete a cogitatio, (a mi voltaképen érzéki szemléletet jelent Hugónál); második fokozat gyanánt a meditatiot jelöli meg, ez már határozottan észműködést jelent s az okok kutatásában áll. Végső és legtökéletesebb ismerésfok a szellemi szemlélés foka, a contemplatio. Ezt így írja le: «Perspicuus et liber animi contuitus, in res perspiciendas usquequaque diffusus. Contemplatio cuncta in palam habens manifesta visione comprehendit».

1 Ez a defmitio nagyon jellemző a mystikus irodalom ismeret-elméletére ; a hány szó, mondhatjuk, annyi fontos mozzanata jut benne kifejezésre az intuitio fogalmának. Ilyen jellemző vonás pl, hogy a léleknek ezen intuitiv pillantását Hugo «szabad»-nak nevezi. «Les mystiques, mondja Fouillée (Pensée, 836. 1.), ont toujours placé dans cette intuition la liberté et dans la liberté même, un pouvoir créateur, d'où notre vie intérieur sort sans cesse nouvelle et transformée.» Az a szabadság, mely a léleknek intuitiv gondolatában tevékeny, előfutára itt a mvstikusoknál annak a gondolatnak, mely a romantikus philosophusoknál jut nagy jelentőségre : ez a teremtő gondolat fogalma, azé a szemlélésé vagy gondolkozásé, mely maga producálja tárgyait s így tökéletesen megismerheti őket. Ugyanez a gondolat merült fel halaványan bár, de kifejezetten Losskij rendszerében (1. 20.) és teljesen kifejlődve látszik Schellingnél (1.30.), részben Bergsonnál, ki az ismerő én spontaneitását, activitását hirdeti (1. 32.). — Azonfelül az intuitio gondolatköréhez tartozik még egy caracteristikum, melyet Hugo alább hoz fel

2 s ez abban áll, hogy a gondolkozónak, a ki az intuitio fokára akar emelkedni, összeszedettségben, lelki erőinek megfeszítésében kell élnie; hogy elérhessük a contemplatióban azt, a mit gondolattal felmérni úgysem lehet, ahhoz kell, hogy szivünk tiszta legyen, csak így érhetjük el a gondolat szárnyalását, összefoglaló, nagy lendületét. íme az érzelmi alap, az az emotionális rugó, mely minden korok intuitiós philosophiáját annyira jellemzi. Hugo a Sancto Victore szerint is az érzelem heve az az alanyi dispositio, mely képessé és alkalmassá tesz, sőt mi több ösztökél és felemel az intuitiv ismerés magaslataira. Hugo elméletétől csak lényegtelen vonásokban térnek el más mystikusok rendszerei. így Richard a Sancto Victore meg Szent 1 Preger, Geschichte der deutschen Mystik im Mittelalter. I. S232. 1, 2 L. Stockt, Geschichte der Paedagogik. Mainz, 1876. 176. 1.