Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
Bonaventura 1 is hasonló megkülönböztetéssel élnek az ismerés fokozatait illetőleg. Az is közös továbbá a scholastikusoknál és mystikusoknál, hogy az intuitiót adaequat lényegismerésnele tartják, valamely realitás tökéletes megragadásának. Szent Bernátnak, a lángoló szellemű visionariusnak egy nyilatkozata szerint (de Consideratione II, 2.) a contemplatio : «verus certusque iniuitus animi, de quacunque re, sive apprehensio rei non dubia» s ehhez a hit ereje szükséges. Aquinói Szent Tamás már kimondja, hogy azok a fokozatok, melyeket a scholastikus írók az ismerés módjait illetőleg felállítanak, voltaképen ugyanazon psychikai tevékenységet alkotják, nem külön tehetségek; inkább úgy aránylanak egymáshoz, mint a mozgás a nyugváshoz. Vagyis a megismerésmódok közti különbség voltaképen nem lényegbeli, az alacsonyabb átvezet a felsőbbe s megőrzi eredeti psychikai alkotását: «ipse itellectus est ratio, inquantum per inquisitionern quandam pervenit ad agnoscendum intelligibilem veritatem.» (De an. III. 14.). Fontos ezt tudnunk, mert Szent Tamásból világlik ki igazán, hogy az intuitio a scholastikusok elmélete szerint nem külön tehetségre támaszkodik, hanem ugyanazon megismerési módoknak, melyek az alacsonyabb fokozatokon érvényesülnek, pusztán felsőbb potentiája, kifejlődése, a czél elérése után bekövetkező nyugalma. Ez a szemlélés (nyugalma az ismerő elmének) az igazi kifejezése a scholastikus tanításnak, a mit még az a theologiai tanítás is befolyásol s megerősít, mely szerint a lélek örök boldogsága a másvilági életben az Isten tökéletes megismerése, szemlélése leszen : visio Dei beatifica. — így beszél a visióról, mint absolut ismerésmódról Nicolaus Gusanus is (1. Cas sir er, Das Erkenntnisproblem. I, 49.), meg Szent Ágoston is, kinek szép mondását ide is iktatjuk: «pereipiendae atque intuendae vacandum est veritati.» (De Civ. Dei. XIX, 19.) Általában elmondhatjuk, hogy a contemplativ szemlélés nyugalma az a végső czél, mely felé a Scholastika szerint ismerésünk fejlődése törekszik; ismerettanának alapgondolata, hogy az igazi ismerés : látás, szemlélkezés. Az ismerés ilynemű tökéletességének tana azután mélyen benyomult a philosophiába s hatása egészen a jelenkorig nyomozható. 2 26. Mielőtt az intuitiós rendszerek ismertetésében tovább haladnánk, egy rövid pillantást vetünk erre a scholastikus-mystikus 1 Preger i. m. I., 247., 253. 11. 2 F. Baader szerint az «intellektuelle Anschauung ist Ruhen für die Bewegung des Denkens». (Werke I., 276. 1.) Baaderről v. ö. Viertelsjahrschrift
