Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
nak akarta az intuitio segítségével megoldani, t. i. az ismeret keletkezésének bonyolult kérdését. Ugyancsak ismerettani szempont adott alkalmat egy más újkori philosophus intuitiós elméletének kifejtésére. Ez Losskij, orosz bölcselő, ki ismerettani vizsgálódásaival már többször feltűnt s ki Die Grundlegung des Intuitivismus (Halle, 1908. Übers, von J. Strauch) c. művében egy sajátos empirismusnak adott kifejezést s álláspontját intuitiv philosophiának nevezi. Alapgondolata az a meggyőződés, hogy a gondolkozás sohasem érhetné el a létet, hogyha a lét rajta kívül állana, tehát a megismerés csak úgy lehetséges, ha és a mennyiben a lét a gondolkodáson belül van és általa születik. így válik a gondolkozás voltakép az ismerés megismerésévé, egy teremtő gondolkozás önmegragadásává. Ebben a rendszerben minden a közvetetten tapasztalás gondolatán épül fel: a subjectiv és transsubjectiv világ megtapasztalása közt szerinte semmi különbség nincs; helytelen a különböztetés külső és belső tapasztalás között; egy egyetemes tapasztalásba olvad minden adatás, úgy hogy Losskij még legközelebb áll a német immanens-philosophiához, a Schelling-Hegel idealismusához. 1 A külső világ közvetetten megtapasztalását nevezi Losskij intuitiónak, vagy mystikus észrevevésnek (79. 1.), és ezen fogalmazásban minden intuitiók egyik prototypusát ismerjük fel, melyhez Bergsoné is hasonlít. Elérkeztünk ugyanis az intuitiók azon csoportjához, mely a külső vagy belső világ közvetetlen megragadását mondja intuitiónak s ez mint ismerésmód, az absolut valóság felismerésére tart számot. Losskij ismeretelmélete abból a megfigyelésből indul, hogy ismeretünk tárgya mindig az ismeret -folyamaton belül van; legyen ez az ismeréstárgy akár valamely úgynevezett külső jelenség, pl. «zaj», akár pedig valamely saját lelki jelenségünk, azaz «belső» folyamat, pl. «boszankodom» ; mindkét esetben tehát az ismerésfolyamaton belül van az ismerettárgy, mert hiszen, ha kívüle volna, nem vehetnék róla tudomást; s így a bensöség, a subjectivitás, egyaránt illeti az összes lehetséges ismerettárgyakat. Már Hegel is hirdette azt, hogy Kant Ding an sichje, melyet az alany nem ismer, de amiről mégis tud, — chimaera, hogy az ilyen fogalmazás ellenmondást rejt magában. Az ismerettárgy mindenkori immanentiája: ez az intuitivismus fő tétele (60., 64. 1.). — Ezen első tétel értelméA i «Überhaupt ist die immanente Philosophie . . . dem universalistischen Empirismus im höchsten Grade verwandt» stb. Gründl. 186. 1.
