Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

zés teljesen közös. Jellemző erre nézve Böhm Károly felfogása, kinél az intuitio többek között az érzéki közvetlen ismerést is jelenti : «A légynek ... van valami anyagi alkata, melyről közvetlenül tudom, hogy puha (tapintás), szürke ... (látás), hangot ád ... (hallás). Mindezek intuitiv vonások».

1 Eoben az «intuitio»-fajban természetesen semmi problematikus sem lappang; úgy vagyunk vele, mint a román nyelvek «intuition»-jávai, mely egyszerűen érzéki (külső) szemlélést jelent. Ha ezek után a szemlélés fogalmát az általánosabb tapasztalással helyettesítjük, az intuitív közvetlen ismerésnek két faját úgy is leírhatjuk, hogy az egyik külső, a másik pedig a belső tapasztalással azonos.

2 16. Azon philosophiai nézeteket, melyek a külső tapasztalást intuitio névvel ruházzák fel, bővebben tárgyalni nem szükséges. Fontos azonban a belső intuitio, a tudatosulás bizonyos elemi, közvetetlen folyamatában discursio nélkül nyilvánvaló ismerés, melynek több faját látjuk a philosophiai irodalomban. Ilyen pl. Bauler Ákos intuitio-fogalma, melyet főleg egy értekezésében fejtett ki a Magyar Philosophiai Társaság Közleményeiben és «Az ethikai megismerés természete» czimű nagyobb munkájában.

3 Ez utóbbi műben megkülönböztetést találunk az ismerés intuitiv és dicursiv módja között. «Az előbbi (az intuitiv) valamely igazságot szemlélet vagy közvetetlen átélés által ismer meg, míg az utóbbi az igazságot fogalmak révén, módszeres uton és rendszeres formában fejti ki.»

4 Később (2.1.) szól az igazságok intuitiv felismeréséről is ; majd (3. 1.) visszatér az átélés fogalmához («spontan értékeléseket csak a saját lelkünkből ismerhetünk meg mibenlétükre nézve stb.). Az intuitio itt nyilván az «átéléssel» és belső «szemlélettel» van egyenlővé téve s a «felismerés» is ezekkel a kifejezésekkel vehető egyenlő értelműnek. Arra a tárgyra tekintve azonban, melyet az intuitiónak mint psychikai ismerő-tevékenységnek tulajdonít Pauler (minden activitásnak van valamely tárgya, amire irányul), már nehézségeket lehet felfedezni. Pauler ugyanis az «igazság» intuitiójáról beszél. Kérdés már most, lehet-e valamely igazságot szemlélni, vagy átélni ? 1 Ember és Világa, IV. köt. (1912.) 193. 1. 2 Teljesen a szemlélésre kell érteni Leibniz «intuitiv» megismerését is. Intuitive ismerjük meg szerinte a báromszöget (akár a valóságban, akár képzelve) hatszöget stb. (Jevons, Logika elemei, 40. 1.). 3 L. Intuitio és bizonyosság. Magy. Phil. Társ. Közi. 1909. 1—19. 1. 4 Az eth. megism. term. (Budapest, 1907.) 1. 1.