Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében

sok, mely jellemrajz, cselekvény, szerkezet és előadás tekintetében legjobb valamennyi víg darabja között. A darab meséje röviden abban foglalható össze, hogy Lombai, ki egy grófnak és egy fiatal özvegynek commassált birtokán jószágigazgató, meg akarja házasítani egész környezetét. Fiának, Elek hadnagynak gazdag feleséget, nevelt leányának, Lidinek pedig vagyonos férjet keres. Elek azonban hallani sem akar Luczáról, a gazdag vénkisasszonyról s Lidi sem szereti Mokányt, a becsületes, de parlagias földesurat. Lombai nem jön zavarba s újabb plánumot főz ki. Elek fiának Linát. a vagyonos fiatal özvegyet szánja, Lidinek Elemér grófot, Mokánynak Vilmát, Lina társalkodónéját, Luczának pedig Kényesi bárót. A furfangos inspector cselszövényeiből a félreértések és az ezekből folyó csalódások egész lánczolata következik, míg végre kiderül a való s Elek és Lidi, a gróf és Lina, Mokány és Vilma egymáséi lesznek, Kényesi és Lueza összevesznek s Lombai fölsül valamennyi tervével. Ennek a vígjátéknak legnagyobb érdeme, hogy a színmagyar életből merített s nagyon élénken megrajzolt alakok egész sorával találkozunk benne. Legnevezetesebb alakja a darabnak Mokány, a jószívű, őszinte, de parlagi falusi magyar nemesúr. Újabban rámutattak arra, hogy a Csalódások Mokányának német képmása, a junker Pfiffelberg, Kotzebue YVildfang-jában hasonló módon szerepel, mint a magyar földesúr. Hát ez igaz, de csak annyiban, ha Mokány jellemének alapvonását tekintjük. Megengedjük ugyanis, hogy a szókimondó, naiv ember, az ú. n. Naturbursche a külföldi irodalmakban is föltalálható nemzetközi typus és nálunk már Bessenyei György Philosophus czimű vígjátékában is látunk egy hasonló alakot, Pontyit. De azért Kisfaludy Mokánya a typikus és conventionális jellemen jóval túlemelkedő, önálló megfigyelésen és a magyar életből vett, húsból-vérből való alak. Mokány jószívű, de elmaradt köznemes ; épen nem műveletlen, csak faragatlan ; nem durva, csak nyers ; nem ismeri az illemszabályokat s azért előkelő társaságban minduntalan valami összeütközésbe kerül ; a finom társalgás helyett jobban szereti a czigányt, bort és a vadászatot. Tüzes magyar, a ki módfelett boszankodik, hogy benn a teremben «mindenki más nyelven papol s a hazait némelyik csak úgy töri, mint csorba kasza a szecskát». Komikumát fokozza még az a körülmény, hogy meg akar házasodni ; de ezt a dolgot is a maga módján, még pedig igen eredeti módon akarja elintézni. Mokány alakja Kisfaludy legmagyarosabb és legmaradandóbb