Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében

híres alakjai a. külföldieskedő Szélházy • és Kényesi bárók, ez utóbbi a Csalódásokban, amaz pedig a Kérőkben. Ugyanebben szerepel továbbá a latinos beszédű, de magyar lelkű ügyvéd, Perföldy. Ott van azután a szűk látókörű, de különben jóravaló táblabíró : a Pártütőkbeli Körmösdy. Ugyanezen darabban, mint ismeretes, a falusi jegyzőn és kántoron kívül egész sereg népies alak is szerepel. Messze vezetne, ha apránkint föl akarnám sorolni mindazon eredeti megfigyeléseket, a melyeket Kisfaludy ezen alakjainak rajzában csakis a magyar életből leshetett el. De hogy ne csupán az általánosságok körében mozogjak, konkrét példákkal akarom illustrálni a magyar környezeti hatásokat Kisfaludy alakjaiban. Kisfaludy vígjátékai közül színrehozataluk és megjelenésük sorrendje szerint is a legelső a Kéröh, melyet már 1819-ben előadtak. Mindjárt ezen első vígjátékában, melynek csupán alapgondolata egyezik a Kotzebue-féle : Der gerade Weg der beste — alapeszméjével, a jellegzetes magyar alakoknak egész sorával találkozunk. Ilyen elsősorban Perföldy Tóbiás Jakab, juris utriusque et philosophiae doctor és fölesküdt ügyész. Róla már Bánóczi, Kisfaludy Károly legterjedelmesebb életrajzának írója megjegyzi, hogy a mint egyedül Rómában a «miles gloriosus», a római Hári János, úgy teremhetett meg csak magyar földön ez a derék, de nehézkes és pedáns prókátor, a ki folyton latin kifejezésekkel tarkázza beszédét, de azért talpig magyar ember. A hivatalos latinságot még szerelmi vallomásában is alkalmazza, midőn a bővebb megfontolást kérő Lidinek azt mondja: «Optime ! Ily dolgokban sok dubium fordul elő; azért jókor praemoneálom a kisasszonyt, nehogy egyik pars megcsalódjék; deliberálja a kisasszony még egyszer a dolgot, confrontálja a szivét az eszével, azután tessék velem közölni a resultátumát és én a competens forum előtt publicálni fogom et sic porro». Másik érdekes alakja a Kérők-nek báró Szélházy, a külföldért rajongó magyar mágnás. Ez az alak már kevésbbé eredeti, de azért Kisfaludy mégis tudott neki magyar színezetet adni. A társadalmi színműnek a német irodalomban is egyik hagyományos typusa a külföldieskedő alak. Ennek irodalmi typusát Holberg Lajos, dán író teremtette meg a. «Jean de France» czimű vígjátékában (1724), mely német fordítása révén nagy hatással volt többi közt Kotzebue-ra is, a ki három darabjában szerepeltet ilyetén alakot. Valószínű, hogy Kisfaludy Kotzebue hatása alatt alkalmazta azt a motívumot, hogy egy külföldet bámuló főurat állít mint