Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet. Az elméleti physika terén manapság oly áramlattal találkozunk, mely mindazt, a mit eddig a klasszikus mechanikában nagyon is biztos alapon nyugvónak hittünk, alapjában megingatni és mint elavultat, sutba dobni törekszik. A mechanikának eddig oly annyira meggyökeresedett alapfogalmai : idő és tér, és alapelve: az energia-megmaradás elve többé nem változatlanok, mint eddig tanítottuk. Absolut tér és idő nem létezik többé ; ezek is csak viszonylagosak, mint sok más képzet és fogalom a régi mechanikában. Az új tan — írja Chwolson — egyértelmű egy újabb világnézettel, mely sok mindenben, de különösen alapjaiban lényegesen különbözik a mostanitól, a mennyiben még azokat a képzeteket is semmivé teszi, melyeket eleddig mindenki majdnem öntudatlanul is axiómáknak, önmaguktól érthető igazságoknak tartott. S ha kérdjük, mi okozta mindezt ? a felelet : a mozgó lestek elektrodynamikája. Ugyanis a mechanika idevágó alapelveinek és törvényeinek kiterjesztése és alkalmazása az elektrodynamika és sugárzó energia ama jelenségeire, melyeknél e jelenségek hordozói szintén mozognak, mindeddig nem sikerült. A gyorsan haladó óczeánjáró gőzös sebesen szeli a tengerre nehezedő levegőt, de magával nem ragadja ; nem az a sorsa annak a levegőnek, mely a hajóba van zárva, ez igenis megy a hajóval s ha nem szellőztetik a helyiségeket, akár a végállomásig is eljut. Földünk is egy nagy óczeánjáró hajó a világtérben ; körülötte, belsejében, sőt anyagában is megvan az a rendkívül finom s a sugárzó energiát közvetítő ágens, a mit aethernek nevezünk ; csak az a kérdés, vájjon a nap körül keringő földünk magával