Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

viszi-e szintén az anyagában rejlő aethert, vagy pedig ez úgy surran át rajta, mint rostán a levegő ? E kérdéssel összefügg a manapság oly annyira fölkapott másik kérdés, t. i. lehet-e elektrodynamikai vagy optikai úton a föld nap körül való mozgását — melyet rövid időre egyenes vonalúnak és egyenletesnek is vehetünk — a fönnebb említett s nyugvónak föltételezett aetherhez viszonyítva kitüntetni, vagyis lehet-e egyáltalán absolut egyenes vonalú egyenletes mozgást kísérletileg bebizonyítani. Arra vonatkozólag, hogy miként viselkedik az aether a mozgó testekkel szemben, négyféle föltevéssel találkozunk az elméleti physikában : 1. Hertz abból a föltevésből indul ki, hogy az aether teljesen együtt mozog a testekkel. 2. Lorentz épen ellenkezőleg azt föltételezi, hogy az aether absolute nyugszik és semmifélekép sem vesz részt a testek mozgásában. 3. Középúton halad a harmadik hypothesis, mely szerint az aether csak részben halad a testekkel együtt, a mennyiben sebessége nem akkora, mint a mozgó testé. 4. Az új tan hirdetői radikális módon oldják meg a kérdést, az állítván, hogy aether egyáltalán nem is létezik. Már most, hogy melyiknek van igaza a fölsorolt hypothesisek közül, arra nézve csak a tapasztalat és kísérlet adhat fölvilágosítást, melyek közül a következők nevezetesebbek: 1. A csillagászati aberratio. (Bradley 1725.) A világűrben és a levegőben a fény terjedési sebessége : c = 300000000 ml sec, ugyancsak a földnek sebessége nap körül való pályájában : v = 30000 mjsec. Annak ellenére, hogy a fény sebessége óriási nagy a földéhez képest, a kettőnek viszonya még sem oly csekély, hogy földi eszközökkel ki ne lehetne mutatniA viszony : * v 3-10

4 1 c 3-10

8 10000 ez megfelel körülbelül 20.

6

3 ívmásodpercznek, ezzel pedig a nagyobbfajta csillagászati messzelátók meg tudnak birkózni. A csillagtól jövő fénysugár, mely a messzelátó tárgylencséjén áthaladva, az oculár fonálkeresztje felé siet, ezt érinteni is fogja, ha a messzelátó a csillagra rá van irányítva s a mellett ez utóbbi a fénysugárral szemben nyugszik ; de nem fogja érinteni, hanem