Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

kinyilatkoztatás kezdi : Az egy igaz Istenre. Innét indult ki valamikor az emberiség s a pogányság és babonaság sötétségén keresztültörve, tévedéseinek útvesztőjéből kibontakozva, ide kell visszatérnie. Forrásai s segédeszközei voltak ehhez a kinyilatkoztatás, a történelem, mythologia és a philosophia. A kidolgozott rész a vízözön előtti kort tárgyalja s úgy ebben, mint a meglévő jegyzetekben is erősen érzik Herder idealizmusának hatása. Guzmics kéziratban maradt munkáiról beszélve, meg kell még emlékeznünk egyről, a melyről eddig egészen másként vélekedtek. A pannonhalmi főkönyvtár Benedictina-osztályában őriznek egy 351 oldalas (in. 4°) latin kéziratos theologiai munkát, a melynek czíme : Institutiones praeviae in Theologiam Catholicam.

1 A kézirat tárgyal a vallásról általában, majd a kinyilatkoztatott vallásról, nevezetesen a kereszténységről, végül pedig az egyházról. Szóval azt az anyagot öleli fel, a mely pl. Guzmicsnál is a Fundamentális anyagát teszi. Az egész vaskos kötetben sehol egy árva szóval sincs jelezve, ki a szerző. A kéziratot, hogy el ne kallódjék, bekötötték s a kötés hátlapján ez áll: T. Mollik: Institutiones Theol. Véleményünk szerint ez a felirat téves, a kéziratnak nem Mollik Tóbiás a szerzője. A kötet utolsó lapján, a szöveg alján ez a megjegyzés olvasható : Finis die 16-a Mártii. A következő, már nem számozott tiszta oldalon pedig ez : Dies Examinis 31 Mártii 1821. Ebből azt kell következtetnünk, hogy ez semmi más, mint a pannonhalmi hittudományi intézetben a Fundamentalis első félévi anyaga. Ez azonban erősen ellentmond Mollik szerzőségének. Mollik Tóbiás benczés volt ugyan, theologiát is tanított, de Pannonhalmán soha sem tanárkodott,

2 sőt 1808-tól egészen 1824-ben bekövetkezett haláláig egyáltalán nem működött a tanári pályán.

3 De végleg eldönti Mollik szerzőségének kérdését a tartalom. Mollik a de infallibilitate ecclesiae szóló részt, hogy csak egy példát említsünk, soha semmi szín alatt sem írta volna meg úgy, a mint itt meg van írva. Munkái egészen más theologiai szellemről tesznek tanúságot. Az. a felírás a boríték hátlapján ezzel szemben nem bizonyít semmit. A kézirat, úgy látszik, elkeveredett, a rendezéskor aztán jóhiszeműen téves czimzést kapott. Azt hisszük, nem tévedünk, a 1 Erre a kéziratra dr. Ücsényi Anzelm pannonhalmi főapáti vikárius hívta föl a figyelmünket. 2 V. ö. Sörös Pongrácz : A pannonhalmi főiskola története. A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve az 1910—1911. tanévre 41—160. 11. 3 Fuxhoífer-Czinár : Monasteriologia. Pestinii, 1858. I. 152. 1.