Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

unióról szóló harmadik művét, a melynek teljes czíme : A vallási egyesülés ideájának és a róm. lcath. és protest, keresztények között fenálló uniónak vizsgálgatása Guzmics Izidor által.

1 A hozzáértő eleve is gondolhatja, hogy az egymással homlokegyenest ellenkező két protestáns felfogás megezáfolása nem lehetett valami kemény dió a maga szakmájában teljesen jártas Guzmicsnak. Meg is kell neki adni, hogy derék munkát végez. Alaposan szétszedi az ellenfelek állításait, sőt a mi nála ekkor még szinte meglepő, nem riad vissza a finom gúnytól (75. 1.) s az argumentum ad hominem fegyverétől sem. Nagyon jól látja, hogy a Protestantismus a legjobb úton van, hogy megszűnjék kereszténység lenni s «falak közé záratott philosophismus» legyen belőle (51. 1.). Ez is ok az unió munkálására, legalább a protestánsok közül azokra, a kik komolyan keresztények, ennek megfontolása is kell, hogy hatással legyen s a római egyházba való visszatérést nekik megkönnyítse. De, felesleges talán már ezt külön is hangsúlyoznunk, Guzmics e direkt czáfoló iratban sem tagadja meg békét kereső, egyetértésre törekvő hajlandóságát s nemes jellemét. Sőt épen tanulmányunk czéljának, Guzmicsnak, mint theologusnak megismertetése szempontjából egész nyiltan rá kell mutatnunk egy jelenségre, a mely reánk nézve szerfölött fontos. Jellemző Guzmics taktikájára, modorára, nemkülönben gondolkozásmódjára is, hogy ha nem kész dogmáról van szó, nem szereti a subtilisebb, a nagy tömegek felfogásában kevesebb szerepet játszó theologiai kérdéseket és disputákat. Tudja, hogy az ilyenek bonczolgatása megosztja az embereket, ő pedig egyesíteni akar. Nem rajong tehát a scholasticáért (27., 76. 11.). Szerinte «a mély feszegetés és fejtegetés csak útját szegné az óhajtott eggyesülésnek» (76. 1.); épen azért «az, ki az eggyesülés dolgában szőrszált szeret hasogatni, vagy nem akarja az eggyesülést, vagy nem tudja, mit mond» (65. 1.). Milyen igaz s ha az ember olyan kényes, nehéz ügyet, mint az unió, lelke egész hevével, komolyan akar, mily könnyen megtévesztő felfogás ! Guzmics az uniót komolyan akarta, az utána való vágy lelkét egészen lefoglalta. Ebből, illetőleg ebből is magyarázható, hogy nem egyszer, pl. a pápaságról beszélve elszólja magát (28., 64. 11.), mert meg akarván nyerni a protestánsokat, a súrlódási felületet csökkenteni szeretné ; ebből magyarázható, hogy azt a kívánva kivánt nagy czélt tartva szemelőtt, nem bánná, ha átmenetileg legalább a Pap Ideájának megfelelő külső egye1 Nyomtatta Streibig Leopold Győrött. 1824. VI +124 1. 8°.