Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

sülés jönne létre (66. 1.). Furcsa gondolat, kath. theologusnál meglepő, de az unió olyan lelkes harczosánál, minő Guzmics, az ember ezt is megérti, ha nem is tudja helyeselni. Guzmicsnak persze nem sikerült az ellenkező véleményen levőket meggyőznie. Szikszai legalább nem érezte magát legyőzöttnek s 1825-ben újabb munkában

1 — bizonyos bántó csípősséggel Guzmics ellen — iparkodott bizonyítani, hogy az a sokat vitatott unió a katholikusok és protestánsok között igenis megvan. Ez arra bírta Guzmicsot, hogy a maga részéről megint feleljen neki. Guzmicsnak ez a munkája— A róm. kath. és protest, keresztények között fennálló uniónak másodszori vizsgálgatása Guzmics Izidor által

2 — már élesebb és keményebb Szikszaival szemben. «Szikszaitén — mondja Guzmics Kazinczyhoz intézett egyik levelében — megdicsérve hagyám el s oly oldalról dicsérve, melyről későbbi beszélgetését tekintvén, legkevésbbé érdemié. Ez neki elég lehetett volna, csupa álmát, a tapasztalás ellen álmodott álmát, felednie. De ő ezt az álmot folytatá s úgy folytatá, hogy velem háborkodni akaró lelke nyilván kitűnnék. Magára akarám az embert hagyni... De tévedéseit fényre kelle hoznom; s ha ő neheztelve veszi a most már akarva keményebb tollat, több sorsosi hálával köszönik nekem szivökben, hogy tudatlanságát fölfedtem. Ma tudós protestáns oly tudatlanúl, oly következetlenül szégyellene beszélni.»

3 Guzmicsnak különösen az fáj, hogy Szikszai őt «közben-közben az egyházi atyákkal s így a katholika anyaszentegyház tanításával ütközteti, majd ismét a protestáns felekezetek előtt akarja gyűlöletessé tenni, mint a protestantismus lealjasítóját». (A róm. kath. és protestáns keresztények között fenálló uniónak másodszori vizsgáitatása, III. 1.) Guzmics érzékeny lelke ettől följajdul, de a tárgyalás objectivitásának és nemes hangjának igazi kára nélkül szövi bele a maga fájdalmát. Egyebekben azonban nyugodtan, elevenen s tárgyán egészen uralkodva mutatja ki, hogy bármennyire kívánatos volna az unió, tényleg még sincs meg, hanem van helyette épen a legszentebb dolgokban teljes meghasonlás. Ez volt Guzmicsnak utolsó munkája az unióról. Éveken át ez az unió volt lelkének legkedvesebb gondolata. Bizott sikerében s tett az 1 Harmadik beszélgetés. Nyomt. Szegeden, Grünn Orbán betűivel. 8° 169 1. 2 Streibig Leopold' betűivel. Győrött. 1826. IV + 130 1. 8°. 3 Guzmics levele Kazinczyhoz 1826. aug. 22.