Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Kemenes Illés : Agnostos Theos
ismereteink keletre utalnak. A keleti vallásrendszerek ismerete ugyanis annyira hiányos, hogy annak ellenére, hogy a tisztán görög alkotórészeket szét lehet választani, a megmaradt részt eredetében meghatározni épen adataink csekélysége miatt nem igen lehet. 1 Két adata van Nordennek, a melyekből a fogalomnak keletről való eredetét sejti, t. i. Statius Thebaisának IV. 501. írt scholion és egy régi babyloni hymnus, a melyeknek azért is nagy az értéke, mert a polytheismusban mutatják meg a fogalom meglétét. 2 De nein lehetett ugyanígy Athénben is a polytheismus mellett, ha a mondottak alapján már a homerosi eposokban elő van készítve az àyvwaxoç ikôç ! ? Gerade die Einheitsform kann im polytheistischen Kult Athens sehr alt sein, in der Bedeutung der homerischen Vorstellungen vervandt; mag auch der Sinn sich später füi philosophisch gerichtete Athener etwas modifiziert haben, braucht die Einheitsform doch für den Kultus niemals monotheistisch gewesen zu sein; aus der Einheitsform erst hat sich vielleicht auch jene besondere Mehrheitsform für Gruppenbezeichnung entwickelt, wie wir zu Olympia finden. 3 Norden 4 vizsgálva azon kornak képzetét e fogalomról, a mely közel esik az apostol idejéhez, első helyen Laurentius Lydost 5 említi meg, a kinek a hónapokról szóló munkájában többek közt az van, bogy a theologusok már régen vitatkoztak és vitatkoznak a zsidók tisztelte istenről, a mire több magyarázat megemlítése után azt mondja, hogy Livius történeti munkájában az ott tisztelt istent ismeretlennek mondja (ayvwaxov TÖV èxeï xip-w^svcv cprjac), Lucanus pedig ennek nyomán azt állítja, hogy Jeruzsálemben a bizonytalan istennek (áorjAou íkoö) van temploma. Lydos ezen adatát Lucanus II. 531. és köv. 6 írt scholionból veszi, a mely megőrizte egyúttal Livius azon helyét is, a melyre Lydos hivatkozik : Hierosolymis fanum cuius deorum sit non nominant, neque ullum ibi simulacrum est, neque enim esse dei figurám putant. E szerint Lydos 1 I. m. 113. 1. 2 I. m. 114—5. 11. 3 Plüss i. m. 4 58. és köv. 5 Wunsch adta ki először Lipcsében 1898. Lydus a K. u. V. és VI. sz.-ban élt. Régi, de most már ismeretlen forrásokból merített a különben babonás és kritikátlan szerző. 6 Cappadoces mea signa timent et dedita sacris incerti Judaea mollisque Sophene.
