Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Kemenes Illés : Agnostos Theos

Lucanus-ból vett adatát incertus : aSrjXo;-nak fordította, Livius mon­datát pedig az à'yvwatoç szóba foglalta össze. Az a kérdés most már, hogy mi vezette Lydost Livius mondatának ilyen fordítására, honnan merítette e gondolatot. Erre azt a választ adja adatokkal megtámogatva Norden, hogy az ayvwa TOÇ a tágabb értelemben vett gnosis legrégibb alkotó részei közé tartozik 1 és maguk a gnos­tikusok is rendszerint legrégibb alkotó elemei közé számították, a minthogy egy nevesebb gnostikus iró Írásaiból sem hiányzik (Satornilos, Kerinthos, Karpokrates, Kerdon). Irenaeus a gnostikusok elleni harczában czáfolja az ayvwaxoç-rôl való felfogásukat; majd kimutatja Norden e fogalomnak a platonikusok között való létezését és Lydos forrásául Proklost jelöli meg, mert ő nevezi a zsidók iste­nét ayvwaxoç-nak. A mondottak szerint tehát nyilvánvaló, hogy az istennek àyvwcrcoç jelzője nem ismeretlen a hellenismus korában, de ezzel természetesen még nincsen bizonyítva az ismeretlen isten­nek olyan tisztelete, a mint ezt Pál apostol beszéde nyomán feltéte­leznünk lehet. A mondottakban ugyanis csak az àyvwat oç fogalom megléte nyert bizonyítást. Ismertetve Nordennal azon adatokat, a melyek kérdésünket közelebbről érintik, megbizonyosodhatunk arról, hogy eddig nincsen olyan adat birtokunkban, a mely minden kétséget kizárva tanús­kodnék olyan oltárról, a milyent Pál apostol látott. Norden ezen negativ eredmények hatása alatt a nélkül, hogy ismerte volna még szt. Jeromos nézetét a kérdésről, ugyanarra a megállapodásra jutott, mint szt. Jeromos, hogy t. i. szt. Pál (Nordennél : az areopagosi beszéd szerzője) a polytheistikus oltárfeliratot a szám megváltoz­tatásával monotheizálta. 2 Szt. Jeromos ugyanis a Titus-levélhez írt commentárjában így ír: nec mirum, si pro opportunitate temporis gentilium poetarum versibus abutatur, cum etiam de inscriptione arae aliqua commutans ad Athenienses locutus sit: «pertransiens enim — inquit — et conternplans culturas vestras inveni et aram, in quid superscriptum est: ignoto deo. Quod itaque ignorantes colitis, hoc ego renuntio vobis». Inscriptio autem arae non ita erat, ut Paulus asseruit: ignoto deo, sed ita: Diis Asiae et Europae et Africae, diis ignotis et peregrinis. Verum quia Paulus non pluribus diis indigebat ignotis, sed uno tantum ignoto deo, singulari verbo usus est, ut doceret ilium suum esse deum, quam Athenienses in arae 1 I. m. 70. 1. v. 0. Bousset Gnosis a Paulz-Wissowa : Realencyclo­pädie 14.2 2 i. m. 121. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents