Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Kemenes Illés : Agnostos Theos

ayvwoxoç kifejezés háromszor is előfordul meg nem ismerés kifejezésére, p. o. Od. 2, 175.: a mikor Halitherses megjósolja, hogy Odysseus ismeretlenül fog hazaérkezni és Od. 13, 191 és 397. : a mikor Athena teszi Odysseust fel nem ismerhetővé. De Plüss még tovább is megy. Az sem áll, hogy a tisztán görög képzetkörbe nem illik bele az egy ismeretlen isten fogalma, söt talán épen nagyon régi tárgya a görög cul tusnak. Homerosnál ugyanis a yiyvcíxjxsiv freóv jelentése az, hogy a halandó ember valamelyik istenséget megismeri személye, neve, jelentése és akarata szerint. Megismeri pedig — mindig valami fontos esemény előtt — az ismert vagy megnevezett istenek valamelyikét megjelenésének azon formájában, a melyet épen magára ölt, p. o. Athena Mentor és Mentes alakjában az Odysseiában, vagy pedig kinyilatkoztatásának módjában. De csak akkor ismeri meg, ha vagy maga vagy más isten megadja a megismerés lehetőségét, megismeri valami isteni erő folytán, szive mélyén (cppeaív), pillanatnyi megsejtés által.

1 Mindig fel van tételezve a megismerés pontos kiemelésével és azon szembeállítással, hogy más a jelenlevők közül nem ismeri meg, csak a kinek az isten megadja, hogy a halhatatlan isten egyébként nem volna megismerhető.

2 Homerosnál tehát épenséggel nincsen kizárva az ayvwç vagy ayvwaxoç iteôç. llokon ezen képzettel, a mit a phaleron oltárról szólva mondottunk; azért ölik meg az argivokat, mert ismeretlenek nevük, személyük és küldetésük szerint, tehát engesztelésül mint ismeretleneket kell őket tisztelni. Diogenes Laertius leírásában sem ismerik név és személy szerint az istent. Nem ismerjük ugyan az oltárok feliratát, de annyi bizonyos, hogy egyegy ismeretlen istenről van szó és mindegyiknek van oltára. Ha tehát sem arról nem bizonyosodhatunk meg — úgymond Norden — emlékek híján, hogy volt ilyen feliratú oltár, sem pedig magának az ismeretlen isten fogalmának létezését sincsen jogunkban feltételezni a tisztán görög korban, közelednünk kell az apostol idejéhez és azon köröknek ezen fogalomra vonatkozó gondolatvilágát feltárni, a melyekkel az apostol érintkezhetett és talán az itt talált képzethez alakította vagy teremtette meg a felirást. Norden ugyanis arra az eredményre jut, hogy — bár az œyvwaxoç '9-s6ç eredetét nehezen lesz lehetséges valamikor is meghatározni egész bizonyossággal — annyit meg kell állapítani, hogy eddigi 1 V. ö. Od. 1„ 420. és 322.; 3., 371—9.; II. 22., 296. 2 Od. 7., 199—206.; 16., 159—61—64.