Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

34.1.), Esser-Mausbachéknak tudományos apologétikájában (Religion, Christentum, Kirche, II. köt. 11. 1. 1913, Kösel, Kempten és München), úgyszintén Feltennnek Neutestamentliche Zeitgeschichtéjében (I. köt. 615. s köv. 11., Regensburg, 1910, Mainz), s az utóbbi azt a magyarázatot adja hozzá, hogy valamely kereszténynek széljegyzetei kerülhettek később a fő szövegbe. (617. 1.) Még Hurter könyveiből azt tanultuk, a mint igaz is, hogy a szóban forgó hely teljesen hiteles, mert a legkomolyabb kifogás is csak negatív argumentum ellene ; de ime már neves szerzők is meghajolnak a stíluskülönbözésnek felkapott, bár alig valamivel bizonyítható tétele előtt. Pedig már keresztény írók hivatkoznak erre a helyre. így Eusebios több helyen idézi (Hist. eccl. I, 11. Demonstr. evangel. III, 3.105—106.), sőt a fő szerzőnek, Órigenésnek, hallgatása sem lehet döntő, mert még ő is czéloz rá Szent Mátéhoz (13.) írt commentariusában. Azonföliil a kéziratok egyező tanúskodása is hangos bizonyíték a helynek eredetisége mellett, még ha azt a két közbevetett mondatot keresztény kéztől eredettnek vallja is valaki. De a mi még különösebb volna, az : hogyha Jóséphos oly behatóan szól Keresztelő Szent Jánosról s ezt a helyet soha senki sem vonta kétségbe (XVIII, 5.), akkor mikép lehetséges, hogy egy, még ismertebb s világrengető névről hallgatott volna?! Vagy talán akár a zsidóság, akár a pogányság nem szólalt volna fel a keresztény kéztől eredt hamisítás, illetőleg betoldás ellen?! — De különben sem merőben keresztényies az egész hely, talán ama két közbeszurás kivételével; ám ott is csak ennyit mond : Jézus bölcs ember csupán (t. i. nem pedig a tőlünk, zsidóktól, várt Messias); míg világrengető jelentőségéről semmit sem tud mondani a zsidó író, mert nem is fogta fel Krisztus jelentőségét. Ennyi pedig édeskevés; ennél még egy pogány római is többet mondott volna, ha abban a milieuben nevelkedett volna, melyben Jóséphos. — Végül az sem igaz, hogy Jóséphos a Krisztus-nevet nem ismeri, mert épen szóban forgó művében (XX, 9.) is említi, midőn a zsidó háború kitörése előtt azon martyrok között, a kik Ananos főpap kegyetlenségének estek áldozatul, felhozza Jakabot s megjegyzi róla, hogy testvére volt Jézusnak, a kit Krisztusnak mondanak. S lám erre a helyre is czéloz Órigenés (Celsus ellen I, 35.), mikor azt írja, hogy az a Jóséphos mondja ezt, a ki nem hisz Jézusban mint Krisztusban.

1 1 Azért Christ-Schmid görög irodalomtörténelme nem is meri határozottan mondani, hogy Órigenés nem ismerte Jóséphos helyét, hanem (452. 1.) így fejezi ki magát : Órigenés die Stelle noch nicht gekannt zu haben scheint.