Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

tényekre, hanem a zsidókra vonatkozott, első pillanatra meghökkentheti a hagyomány emberét, de behatóbb vizsgálat után tarthatatlannak bizonyul. Soroljuk fel hát az okokat, melyek még mindig igazolhatják a régi magyarázat helyességét. Először is megengedjük, hogy hosszú időn át a kereszténység a pogányoktól mellőzött és lenézett s a zsidósággal összetévesztett felekezet volt. Maga Tertullianus írja (Apol. 21.), hogy a kereszténység kezdetben egy megengedett religiónak, t. i. a zsidóságnak árnyékában (sub umbraculo licitae religionis) élvezett biztonságot. Ámde Tacitus idézett helyünkön világosan és érthetően szól nem a zsidókról, hanem egyedül a keresztényekről, s bár meg nem állapítható, milyennek képzelte Ő a két felekezetnek egymáshoz való viszonyát, mindazáltal annyi bizonyos, hogy ő maga nem cserélte össze a zsidóságot a kereszténységgel ; hisz oly formában szólok rólok, mely kétségtelenül jelzi, hogy többet is tud eredetökrŐl, jellemökről s viszonyaikról annál, a mit csak alkalmilag mondott el. Elmondja pl., hogy nevök Christus-sal függ össze s hogy alapítójokat Tiberius császár alatt Pontius Pilátus, tartományi helytartó, végeztette ki. De hogy különben egészen jól volt felölök tájékozódva, mutatják műveinek fennmaradt töredékei Sulpicius Severus egyházi írónál (a 4—5. században), a ki sok esetben szórói-szóra másolta Tacitust, úgyhogy az Annales romlott helyeit a nevezett egyházi íróból lehet egyszerűen megigazítani. Ennél az egyházi írónál találjuk pl. lemásolva Tacitusból azt a hires helyet, a mely a jeruzsálemi templom felgyújtásáról szól s itt eltér Flavios Jóséphos

1 hivatalos irányú előadásától, midőn (Chronic. II, 30.) azt mondja, hogy nem véletlenül gyúladt ki a templom egy római katona üszkétől, hanem magának Titusnak parancsára történt a templom felgyújtása. S itt van folytatólag Tacitusnak világos felfogása a kereszténység és zsidóság különbségéről egészen úgy, mintha egy mai ember írná: hogy e két vallás, bár egy gyökérről fakadt, mégis ellentétes ; Titus tehát úgy vélekedett (mondja Tacitus), hogy ha gyökeröket kivágja, megsemmisíti mind a kettőt.

2 1 A zsidó háborúról szóló művét (7 könyv) valami latin szövegből Istóczy Gv. 1900-ban fordította nyelvünkre. 3 Az egész hely eredetiben : Fertur Titus adhibito consilio prius deliberasse, an templum tanti operis everteret. Etenim nonnullis videbatur aedem sacratam ultra omnia mortalia non oportere deleri, quae servata modestiae Romanae testimonium, diruta perennem crudelitatis notam praeberet. At contra 15*