Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

hogy ők a keresztény eschatologiából (a világ végére vonatkozó tanítás) folyóan, egészen a ószövetségi jövendelések módjára, csakugyan várták a világ végét, vagyis a világnak tűz által való elpusztulását, mint Szent Péternél olvassuk,

1 még pedig Krisztusnak második megjelenése (parusia) s a vele kapcsolatos világpusztulás módján, melyet a keresztények epedve vártak már a legközelebbi generatióra. Ismeretes, hogy Szent Pál is e nemű várakozásban élt

2 az akkori hívekkel együtt.

3 A pogányok is erre gondolhattak tehát, midőn a keresztényekről föltették és elhitték a gyújtogatás vádját; hisz tudták rólok, hogy némelyek a világ végét természetfölötti úton remélték elérkezendőnek. S hogy volt ily nézet rólok közforgalomban, tanúsítja Tertullianus, a ki azzal védi hitsorsosait ez ügyben, hogy elismeri rólok, hogy imádkoztak a világ végének elkövetkezéseért, csakhogy általában, nem határozott időre s akkor is inkább a világ végének késleltetéséért (pro mora finis), a végből

5 hogy addig is mentől többen térhessenek a keresztény hitre. így tolta hát Nero a tűzvész vádját a keresztényekre s iparkodott azt a gyalázatos rágalmat (rágalomnak tartja maga Tacitus is minden keresztény-gyűlölete ellenére) rögtöni tömeggyilkoltatás által a római nép előtt hihetőbbé tenni. A római keresztény hitközségnek sok tagja ekkor esett áldozatul a zsarnok kegyetlenségének, köztük Szent Péter és Pál apostolok, s a kínzások keresett fajtái is, a melyekkel leöldösték őket, arra voltak szánva, hogy a népben azt a hitet keltsék, hogy a keresztényeket terheli a felelősség Róma leégéseért. A római írók nyomán valószínű, hogy a kínzások kieszelésében különös segítségére volt tanácsadója, a zsidó proselytanő : Poppaea Sabina.

4 De a mi még jobban tetézte a császár ocsmány eljárását, az volt, hogy a keresztények gyötrelmeit a nép mulattatására igyekezett kihasználni. így vetette meg alapját a később általános szükségletté vált circusi mutatványoknak. Gúnyt űzött belőlök oly módon, hogy részint állatok bőrébe varratva kutyákkal tépette szét őket, részint Krisztus módjára keresztre feszíttette, részint pedig olyan tunikába burkoltan, mely szurokkal 1 V. ö. Soós M., A keresztény álláspontja a természetben : «Új eget és földet várunk !» cz. fej. 2 Martin: Szent Pál, 48. 1. 1913, Budapest, Szent-lstván-Társulat. 3 Ilyen Krisztus-váró keresztényeket szerepeltetnek Sienkievicz és Bulwer is a regényökben. Később ezeket a chiliasták váltották fel, a kik ezer évenként várták a Messiásnak új jövetelét. 4 V. ö. Sienkievicznél e nőnek nagy szerepét.