Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Horváth Károly : Az egyediség erkölcstani szempontból

könnyebben a tehetség, hol a családban békesség és egyetértés honol, hol nem küzdenek módfelett anyagi gondokkal, hanem jut testi és lelki felüdülésre is valami, hol a gyermekeknek alkalmuk van tanulni, de egyúttal játszani és szórakozni is s nem kénytelenek már kora ifjúságukban a kenyérkeresés nehéz gondjaival megküzdeni. A mi most már a tehetségnek az erkölcsiségre való befolyását illeti, erre vonatkozólag mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk, hogy bár nagy általánosságban az alacsonyabb szellemi tehetségeknek rendesen csekélyebb erkölcsi tudat s gyengébb erkölcsi érzék felel meg, mégis nem lehet ezt általános szabálynak kimondani. Bizonyos ugyanis, hogy a tehetség és erkölcsiség nincsenek mindig egyenes arányban egymással s miként «a történelem látott népeket a műveltség tetőpontjára hágni és ugyanakkor a romlottság feneketlen örvényébe sülyedni (Bábel, Róma)»,

1 azonképen a mindennapi élet is tudna egyes embereket felmutatni, kik kiváló szellemi képességekkel rendelkeznek, erkölcsileg azonban nagyon is alant állanak s viszont embereket, kiknek csekély tehetség jutott osztályrészül, az erkölcs terén azonban valóságos tekintélyek. Azonkívül az emberek erkölcsi fejlődése sok olyan tényezőtől is függ, melyeknek a tehetséggel kevés közös dolguk van.

2 Épen azért nem lehet a tehetségnek az erkölcsiségre való föltétlen befolyásáról beszélni, különösen nem olyan értelemben, mintha lehetséges volna, hogy egyes emberek egyáltalában nem képesek megismerni az erkölcsi törvényeket, mert igaznak kell elfogadnunk a katholikus erkölcstan ama tanítását, miszerint minden normálisan kifejlett emberben megvan a kellő képesség az erkölcsi jó és rossz között való különbség, a helyes és helytelen megismerésére és az evangélium tanainak elsajátítására, miként minden népfaj már természettől fogva alkalmas arra, hogy hosszabb-rövidebb igehirdetés által a keresztény hit- és erkölcstanok számára megnyerhetővé legyen.

3 , Mindazáltal beszélhetünk a tehetségnek az erkölcsiségre való korlátolt befolyásáról, mert egyrészt bizonyos, hogy a cselekedetek erkölcsi beszámításánál a cselekvő egyednek mindig kétféle működése jön tekintetbe : értelmi és akarati működése ; másrészt bizonyos, hogy az emberek értelmi működés, tehetség tekintetében nagyon is különböznek egymástól. Tulajdonképen a hány ember 1 Schütz, i. m. 68. 1. 2 Koch, i. m. 38. 1. 3 Koch, i. m. 38. 1.